Az euróövezet huszonöt bankja bukott meg az Európai Központi Bank (EKB) bankterhelési próbáján (stresszteszt) – közölte tegnap a frankfurti intézmény.
Az Európai Központi Bank épülete Frankfurtban. Egy évig vizsgálták a bankok válságtűrő képességét (Fotó: Reuters/Ralph Orlowski)
A huszonöt problémás banknak összesen huszonötmilliárd euróval kell növelnie szavatoló tőkéjét – állapította meg az EKB az Európai Bankhatósággal együttműködve végzett vizsgálatban, amelyben a tavaly év végi állapot alapján elemezték az euróövezet 130 vezető hitelintézetének helyzetét és válságtűrő képességét. A távirati iroda azt írta, a huszonötből tizenkettő már pótolta a hiányosságokat, összesen 15 milliárd euróval emelték tőkéjüket. A többi banknak két héten belül intézkedési tervet kell benyújtania és kilenc hónapon belül kell végrehajtania a tervet. A legnagyobb gondokat az olasz bankrendszerben tárták fel, a 15 vizsgált hitelintézet közül kilenc kényszerül tőkepótlásra, összesen 9,4 milliárd euró értékben. A legtöbb pénzt, 2,11 milliárd eurót a Banca Monte dei Paschi di Siena banknak kell szereznie. Kiemelkedően rosszul teljesített Ciprus és Görögország is, mindkét országban négy bankot vizsgáltak, és országonként háromnak kell a tőkehelyzetet erősítő lépéseket tennie. Belgiumban, Szlovéniában két-két, míg Ausztriában, Franciaországban, Írországban, Németországban, Portugáliában és Spanyolországban egy-egy banknak kell emelnie a szavatoló tőkéjét a tavaly év végi állapotok alapján.
A jelentős magyarországi érdekeltséggel rendelkező bankok közül csak a belga AXA Bank Europe szerepel a problémás bankok listáján, de azok közé tartozik, amelyek már a kellő mértékben megerősítették helyzetüket. Az EKB adatai szerint a társaság kétszázmillió euróval emelte szavatoló tőkéjét. Az EKB 2011 után másodszor elvégzett stressztesztje az euróövezeti bankrendszer eddigi legnagyobb szabású átvilágítása volt. Több ezer pénzügyi szakember és jogász dolgozott rajta egy éven keresztül. Először a bankok mérlegét elemezték, részletes eszközminőség-vizsgálatot hajtottak végre, és nemcsak a közös pénzt használó uniós tagállamok vezető hitelintézeteinél, hanem az övezethez jövőre csatlakozó Litvánia három nagy bankjánál is. Kimutatták, hogy a bankok mérlegében a korábbi adatokhoz képest 136 milliárd euróval több nem teljesítő hitel szerepel, ezek összesített értéke így 879 milliárd euró. A vizsgálat második részében a bankok válságtűrő képességét elemezték különböző krízisforgatókönyvek alapján. Megállapították, hogy a legsúlyosabb feltételezett válsághelyzet 263 milliárd euró értékben emésztené fel a vizsgált hitelintézetek tőkéjét, aminek következtében az elsődleges alapvető tőke és a kockázatokkal súlyozott eszközérték aránya, a jelenlegi 12,4 százalékról 8,3 százalékra süllyedne. Vítor Constancio, az EKB alelnöke az intézmény közleményében kiemelte, a legnagyobb euróövezeti bankok minden eddiginél alaposabb vizsgálata hozzásegíti a bankokat ahhoz, hogy megerősítsék helyzetüket, ami növeli az euróövezeti bankrendszer iránti bizalmat, ennek következtében pedig élénkülhet a gazdasági növekedés ösztönzéséhez hozzájáruló hitelezési tevékenység.
Magyarországon az OTP Bank helyzetét elemezték, és azt állapították meg, hogy nincs szükség az elsődleges alaptőke vagy más jellemzők módosítására.
