A legtöbb alapvető élelmiszer esetében rövid távon nem csökkenne a fogyasztói ár jelentősebb áfacsökkentés után sem. Mégis fontos lépés lenne, a szakmai szervezetek szerint elsősorban az import és a feketegazdaság visszaszorítása miatt.
Az alapvető élelmiszerek közül eddig a sertéshús áfakulcsa csökkent 27-ről öt százalékra, ami a szektorban jelentős javulást indított el, azonban a fogyasztói árak nem változtak. A Magyar Hírlap által megkérdezett ágazati szereplők szerint szinte minden szektorban előnyös lenne az egy számjegyű áfakulcs, amelynek bevezetését hosszú távon a kormány is támogatja, az élelmiszeripar adóterheit csökkentenék először. A szakemberek szerint az áfacsökkentés legnagyobb pozitív hozadéka a feketegazdaság visszaszorítása lenne, mivel az alacsony áfát nem éri meg elcsalni, ezzel párhuzamosan az állami bevételek is növekednének. Lapunk utánajárt az áfacsökkentés várható hatásainak. Megoldást jelenthet a gazdaság fehérítésére a fordított áfa bevezetése is. Ennek lényege, hogy a hagyományos adózással szemben a szállító áfa nélkül számláz, nincs bevallási kötelezettsége, mindez a vevő feladata. Ez a megoldás a cukorral kapcsolatos áfacsalásokra nyújtana megoldást, azonban az Európai Bizottság elutasította ennek bevezetésére irányuló kérésünket. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal csak az elmúlt évben rekordmagas, 26 millió eurós áfacsalást tárt fel a cukorszektorban.
Élharcosa a sütőipar az élelmiszer áfacsökkentésének – mondta lapunknak Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke. A pékek ötszázalékos áfakulcsot tartanak elképzelhetőnek. Az elnök hangsúlyozta, hatástanulmányok már készültek, amelyeket átadtak a kormányzatnak. Eszerint a mérséklés három területen éreztetné pozitív hatását: a vásárlók kismértékben ugyan, de kevesebb pénzt hagynának a kasszáknál, ami növelné a fogyasztást.
A magasabb fogyasztás megvédené a sütőiparban a munkahelyeket, emellett újakat teremtene. A második fontos szempont, hogy az ötszázalékos áfakulcs bevezetésével visszaszorulna a feketekereskedelem. Ilyen alacsony áfát már nem érné meg elcsalni, így az adóbevételek jelentősen nőnének, ezért az állami bevételek is gyarapodnának – mutatott rá a harmadik fontos szempontra Septe József. Hozzátette, a szakma látja a kormányzati szándékot az áfacsökkentésre.
Csökkenthetné a feketegazdaságot és az import mértékét is visszaszorítaná az áfacsökkentés a zöldség- és gyümölcságazatban is. Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Magyar Hírlapnak rámutatott, a kormány kiemelten fejlesztendő területnek minősítette az ágazatot 2020-ig, mivel kiemelt vidéki munkahelyteremtő potenciállal rendelkezik. A hazai áru értékesítésének szempontjából, valamint a fejlesztések elősegítésének érdekében a szakember is fontosnak tartja az egy számjegyű áfakulcs bevezetését. Szerinte azonban a fogyasztói árakban csak hosszú távon mutatkozna meg a mérséklés. Rámutatott, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának és a Földművelésügyi Minisztériumnak is fontos célkitűzése, hogy az élelmiszerek áfáját az elsők között csökkentsék.
Az élő és félsertés áfakulcsának öt százalékra csökkentése jelentősen hozzájárult a szektor stabilitásához, habár a fogyasztói árakon nem látszik a mérséklés. Ennek köszönhetően visszaszorult a feketegazdaság, átláthatóbbá vált az ágazat, és az import mértéke is csökkent. Ez a statisztikákban is megmutatkozik, mivel gyarapodott a hazai sertésállomány. A tejágazat képviselői is az áfacsökkentésben látják a megoldást, korábban Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta, az ágazatban elsősorban az import visszaszorításában és a bizonytalan eredetű tejtermékek piacról való eltűnésében játszana szerepet az áfacsökkentés, ami növelné a fogyasztók biztonságát is.
