Európai uniós csatlakozásunk óta folyamatosan romlik a hazai tojáságazat helyzete. Problémát okoz az import, emellett a fogyasztás is csökkent az elmúlt években. Az utóbbi időben azonban történtek lépések az ágazat helyzetének javítására: az import nyomon követése, a koronás védjegy bevezetése, valamint a kilogrammonkénti ár feltüntetése a darabár mellett.
Az elmúlt évek tojáságazati eredményeit két fő tényező határozta meg. Az egyik, hogy csatlakoztunk az Európai Unióhoz, a másik pedig a multinacionális áruházláncok térnyerése Magyarországon. Az uniós csatlakozással egy időben megszűntek a vámok, ezért az európai import – leginkább dömpingáron – szabadon áramolhatott az országba. Ezt a problémát erősítették a nagy áruházláncok, amelyek szívesebben vásárolták az olcsó külföldi élelmiszereket. Az új, importra alapozott piaci struktúra 2006-ra épült ki, ezzel párhuzamosan folyamatosan csökkent a hazai baromfiállomány.
Szintén hátrányosan érintette leginkább a kis- és középvállalkozói szektort a 2012-ben bevezetett kötelező ketreccsere. A drága beruházások miatt sokan felhagytak a tyúktartással. Pedig ekkor már kedvező változások is megmutatkoztak az ágazatban: az állami beruházások támogatásának köszönhetően nem csökkent tovább a férőhelyek száma. A tartási technológiában is változások következtek be: megkezdődött a mélyalmos tartás arányának növekedése.
A kétezres évek eleje óta folyamatosan csökken a hazai tojástermelés. A Baromfi Terméktanács (BTT) lapunknak megküldött adatai szerint a darabszám 2004-ben még 1,25 milliárd volt, tavaly már csak 862 millió. A fogyasztás is csökkent, 2004-ben még átlagosan fejenként 292 darab tojást ettünk egy év alatt, ma már csak 220 darabot. Ezt az állapotot súlyosbította az S-es méretű tojás térhódítása, pedig ez a méret Európa élelmiszerüzleteinek nagy részében nem is kapható, ráadásul a 2012-ben bevezetett kilogrammonkénti árat figyelembe véve a nagyobb méretű tojások olcsóbbak, mint a kisebbek. Látható, az import nem tette könnyebbé az ágazat helyzetét, a szegmensre jellemző áfacsalások viszont sokat rontottak rajta.
A szektor helyzetének könnyítése érdekében az elmúlt időszakban bevezették az import szorosabb nyomon követését, az öt tonna alatti tojásszállítmányokat is jelenteni kell az élelmiszer-biztonsági hivatalnak. A Földművelésügyi Minisztérium támogatja a tyúktartókat, ezzel akadályozva a létszám további csökkenését. A terméktanács szerint a tojásfogyasztás ösztönzését csak marketingkampányokkal lehetne elősegíteni, ezért és a minőségbiztosítás érdekében rákerült a dobozokra a koronás védjegy, amely garantálja, hogy a fogyasztóhoz kiváló minőségű hazai tojás jut.
Fotó: Horváth Péter Gyula
