Az igazságügyi tárca már megkezdte a fair bankokról szóló jogszabálytervezet előkészítését, amely rögzítené a fogyasztóknak nyújtandó hitelek feltételeit. A november 4-i frakcióülésen kerül majd a képviselők elé az erről szóló törvényjavaslat, s ezt követően kezdődik meg a parlamentben a fair bankokról szóló jogszabály vitája. Ezen a frakcióülésen vitatják majd meg első alkalommal a devizahitelek forintosításának ügyét is.
November közepére érhetnek véget a devizahitelekkel kapcsolatos másodfokú bírósági eljárások, a Kúria pedig az év végén, legkésőbb január első felében zárhatja le a felülvizsgálati eljárásokat. Ezután pedig megkezdődhet az elszámoltatás – mondta sajtótájékoztatóján az igazságügyi miniszter tegnap. Trócsányi László azután beszélt erről, hogy tájékoztatást adott Rogán Antalnak, a Fidesz frakcióvezetőjének a devizahiteles perek állásáról. Trócsányi László elmondta, az alaptörvény értelmében Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaélés ellen, és védi a fogyasztók jogait. Az alkotmánybírósági eljárások kapcsán hangsúlyozta, helyesnek tartja, hogy egy ilyen horderejű döntésnél a testület is állást foglal, ugyanakkor kifejtette, meggyőződése szerint a törvény mindenben kiállja az alkotmányosság próbáját.
A miniszter szerint a bankok elszámoltatásáról szóló törvény példaértékű lesz, és „nemzetközileg is megállja a helyét”. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője rámutatott, a bankok elszámoltatásának első fejezete sikerrel lezárult, „ha az állást nézzük, akkor úgy látom, hogy 72:7-re ezt a küzdelmet a kormány és a magyar családok nyerték a bankokkal szemben”. Felhívta a figyelmet arra, a bankok elszámoltatásának következő fejezete attól is függ, hogy a pénzintézetek időhúzó és nyomásgyakorló taktikája sikeres lesz-e. „Azt gondolom, ezt minden körülmények között meg kell akadályoznunk, ezért arra szeretném kérni az Alkotmánybíróságot, hogy a rendelkezésre álló időnél rövidebb idő alatt, a lehető leghamarabb hozza meg a döntését.” Beszélt arról is, hogy az elszámoltatási törvény kapcsán a bankok „agresszív nyomásgyakorlással próbálkoznak”. Bejelentette, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja nevében tegnap levélben is megkereste Áder János köztársasági elnököt, és arra kérte, ne engedjen a bankok nyomásgyakorlásának, hanem írja alá a javaslatot, mert 1,3 millió család érdeke, hogy a bankok elszámoltatása 2015-ben sikerrel végigmenjen.
Szólt arról is, az elszámoltatást követően hazánkban fel kell állnia a fair bankrendszernek. „Olyan bankrendszert szeretnénk létrehozni, ahol a fogyasztók számára rögzítettek a hitelnyújtás feltételei, legfeljebb az árakban versenyezhetnek a pénzintézetek” – emelte ki. Elmondta, a november 4-i frakcióülésen kerül majd a képviselők elé az erről szóló törvényjavaslat, s ezen a frakcióülésen vitatják majd meg a devizahitelek forintosításának ügyét is.
Trócsányi László kérdésre válaszolva megerősítette, hogy betörtek a lakásába, ám közölte, semmi olyat nem vittek el az otthonából, ami összefüggene miniszteri tevékenységével.
Több ítéletet is elhalasztottak
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla október 17-ére halasztotta tegnap az ítélethirdetést a Magyar Takarékszövetkezeti Bank (TakarékBank) Zrt. perében, amelyet a bank indított a magyar állam ellen a devizahitel-szerződések ügyében. Az ítélőtábla eljárása mindkét fél fellebbezési kérelmére indult. A bíróság első fokon megalapozatlannak találta és elutasította a TakarékBank kereseti kérelmét. Visszavonta a fellebbezést a magyar állam a Széchenyi István Hitelszövetkezet ügyében hozott elsőfokú ítélet ellen, így, miután a hitelszövetkezet nem nyújtott be fellebbezést, nem került sor a tegnapra kitűzött tárgyalásra a Fővárosi Ítélőtáblán, s az elsőfokú elutasító ítélet jogerőre emelkedett. Október 9-re halasztotta az ítélethirdetést a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a Sopron Bank Burgenland Zrt. magyar állam ellen indított perében. A felperes pénzintézet keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. Mint ahogy a bank jogi képviselőjének azon kérelmét is, hogy három tanút hallgassanak meg.
