Az Egyesült Államok és Ukrajna azt mérlegeli, hogy az úgynevezett E3-csoport – Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – képviselje Európát az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalásokon.
Az UNIAN ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy három ország kijelölése az egész kontinens képviseletére könnyen elidegenítheti a kisebb európai államokat. Egy diplomata szerint Donald Trump különmegbízottjai, Steve Witkoff és Jared Kushner kijevi látogatásuk során megállapodtak abban, hogy az E3 képviseli majd Európát a tárgyalásokon. A kérdésről azonban továbbra sincs egyetértés az európai országok között.
„Egyelőre megpróbáljuk fenntartani az E3-formátumot. Ha egyszer valóban komoly tárgyalások kezdődnek – és ettől még messze vagyunk –, például Ukrajna és az Európai Unió kapcsolatairól vagy a szankciók feloldásáról, akkor az európai intézményeket is be kell vonni. Meg kell találnunk ennek a módját” – fogalmazott a diplomata.
Európa attól tart, hogy kimarad a döntésekből
A Financial Times Alekszandr Gabujevet, a berlini Carnegie Oroszország-Eurázsia Központ igazgatóját is idézi. Szerinte Oroszország várhatóan nem lesz érdekelt abban, hogy tél végéig komoly tárgyalásokat folytasson a háború lezárásáról. Moszkva ugyanis egy nagyszabású, Ukrajna hátországát célzó támadássorozatra készülhet, amely tovább ronthatja Kijev tárgyalási pozícióját.
„Az európaiaknak azonban fel kell készülniük arra, hogy megnyílik egy lehetőség, mégpedig akkor, amikor Ukrajna nincs a legjobb helyzetben. Már több olyan alkalmat is elszalasztottak, amikor Ukrajna erős pozícióból tárgyalhatott, és diktálhatta a feltételeket” – tette hozzá Gabujev.
A lap szerint Európában egyre nagyobb aggodalmat kelt, hogy a kontinens országai nem kapnak közvetlen szerepet az Oroszország és Ukrajna között, amerikai részvétellel zajló egyeztetéseken. A finn és a norvég vezető, valamint Vlagyimir Putyin közötti telefonbeszélgetéseket övező bírálatok ugyanakkor jól mutatják, milyen nehézségekkel jár az európaiak számára a Moszkvával folytatandó párbeszéd megfelelő formátumának kialakítása.
„Oroszország azt szeretné, ha az európaiak részt vennének a politikai folyamatokban, de úgy, hogy közvetlenül ne legyenek jelen a tárgyalásokon. Trumpnak pedig nagyobb esélye van nyomást gyakorolni Európára annak érdekében, hogy támogassa a Putyin megbékítését célzó politikát” – jegyezte meg Gabujev.
Mit lehet tudni a béketárgyalásokról?
A Hadtudományi Intézet elemzői korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy Oroszország valószínűleg addig nem engedné be Európát a béketárgyalásokba, amíg az nem teljesíti a Kreml követeléseit. Ezek között szerepel a NATO 1997-es állapotának visszaállítása, ami jelentősen korlátozná a szövetség mozgásterét, és alapjaiban változtatná meg az európai biztonsági rendszert.
A The Guardian korábban arról írt, hogy Moszkva kezd belefáradni Donald Trump kiszámíthatatlanságába. A lap szerint Oroszország emiatt egyre inkább európai tárgyalópartnerek felé fordulhat, különösen akkor, ha Trump befolyása az amerikai félidős választások után csökken.
