Komoly pénzügyi injekcióval és a jogosultak körének kiterjesztésével tenné szélesebb tömegek számára elérhetővé az Erasmus+ oktatási és mobilitási programot az Európai Parlament a következő, 2028-ban induló uniós költségvetési időszakban. A képviselők csütörtökön elfogadott álláspontja szerint a megnövelt büdzsé és az átalakított ösztöndíjrendszer révén a program a szerényebb anyagi helyzetű, valamint a vidéki és a szakképzésben tanuló fiatalok számára is reális alternatívává válhatna.
A strasbourgi plenáris ülésen 454 támogató, 34 ellenszavazat és 93 tartózkodás mellett jóváhagyott javaslat értelmében az EP felülírná az Európai Bizottság eredeti terveit. A testület a brüsszeli végrehajtók által indítványozott 40,8 milliárd euró helyett 47,39 milliárd eurós keretösszeget követel a hétéves ciklusra.
A képviselők a forrásbővítés mellett a finanszírozási rendszer életszerűbbé tételét is szorgalmazzák. Az ösztöndíjak összegét a jövőben rugalmasabban igazítanák a célországok, régiók és városok tényleges megélhetési és lakhatási költségeihez, illetve a helyi inflációhoz, emellett külön kompenzálnák a távoli vidékekről érkezők magasabb utazási kiadásait. A tervezet a célcsoportokat is kibővítené: a felsőoktatási hallgatók mellett a szabadidősportok képviselői, a szakképzésben tanulók, valamint a pedagógusok és oktatók is nagyobb arányban vehetnének részt a cserékben. A reform felgyorsítanák a tagjelölt államok hozzáférését a hálózathoz – anélkül, hogy meg kellene várniuk a formális társulási eljárás végét –, és szorosabbra fűznék a kapcsolatot Svájccal, illetve az Egyesült Királysággal.
A szavazás nyomán a Tisza Párt európai parlamenti delegációja közleményben üdvözölte a forrásbővítést. Weisz Viktor EP-képviselő rámutatott: a jelenlegi magas lakhatási és utazási árak miatt rengeteg hazai család egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy gyermeke külföldi tapasztalatokat szerezzen. „Az Erasmus+ nem lehet kiváltság: nem függhet attól egy fiatal jövője, hogy a családja ki tudja-e egészíteni az ösztöndíjat” – fogalmazott a politikus. Kiemelte, hogy a programnak a jövőben a hátrányos helyzetű térségek fiataljait is el kell érnie, fókuszálva az olyan jövőbe mutató területekre, mint a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság vagy a fenntarthatóság. Hozzátette: a magyar részvétel teljes körű helyreállítása után kulcsfontosságú lesz e lehetőségek kihasználása, hiszen ez nem kiadás, hanem egyenes befektetés a fiatalok tudásába és önállóságába.
A Fidesz részéről Vicsek Annamária EP-képviselő szintén közleményben reagált, arra figyelmeztetve, hogy az uniós programot tilos politikai fegyverként használni. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: a végleges jogszabálynak sziklaszilárd garanciákat kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a hazai hallgatók és oktatók kizárása soha többé ne ismétlődhessen meg. Leszögezte, hogy Brüsszel dolga a nemzeti oktatási rendszerek támogatása, nem pedig azok felülírása, így helyre kell állítani az egyensúlyt a tagállami szuverenitás és az európai hozzáadott érték között. „A program résztvevői nem válhatnak politikai konfliktusok túszaivá. Számos magyar egyetem hallgatóinak és oktatóinak évekig tartó kizárása a programból súlyos precedenst teremtett. Ezért egyértelmű garanciákat követelünk arra, hogy ez a jövőben ne forduljon elő” – zárta gondolatait az EP-képviselő – írta az MTI.
