Az év végéig megállapodásra kell jutni az Európai Unió következő többéves pénzügyi keretéről (MFF), hogy az 2028. január 1-jén hatályba léphessen - jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke pénteken Hágában.
Rob Jetten holland miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Costa hangsúlyozta, hogy a megváltozott geopolitikai környezet miatt az EU-nak korszerűbb, a jövő kihívásaihoz igazodó keretköltségvetésre van szüksége, amely egyszerre biztosítja Európa biztonságát, versenyképességét és innovációs képességét.
Kiemelte, hogy a védelmi és biztonsági beruházások növelése mellett továbbra is biztosítani kell a regionális fejlesztések és a mezőgazdaság támogatását. Hozzátette: a tagállami befizetéseket ésszerű szinten kell tartani, ezért az uniónak új bevételi forrásokat kell találnia.
Az Európai Tanács elnöke szerint a következő többéves költségvetésnek lehetővé kell tennie a közös beruházásokat a kutatás, a mesterséges intelligencia és a védelem területén, Ukrajna további támogatását, valamint az uniós határok hatékonyabb védelmét.
Costa hangsúlyozta: az uniós költségvetés nem pusztán pénzügyi kérdés, hanem stratégiai döntések összessége, amelynek tükröznie kell Európa hosszú távú céljait. Mint fogalmazott, ambiciózus, ugyanakkor igazságos költségvetésre van szükség, amely a gazdálkodók, a régiók és a városok érdekeit is figyelembe veszi.
Rob Jetten hangsúlyozta, hogy az EU-nak hatékonyabbá és rugalmasabbá kell válnia, és a következő költségvetésben az innovációra, a versenyképességre, a védelemre és a migráció kezelésére kell összpontosítania, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett.
Kijelentette, hogy Hollandia számára elfogadhatatlan az uniós költségvetés több mint 50 százalékos növelése, miközben a tagállamok nemzeti költségvetései is jelentős nyomás alatt állnak. Mint fogalmazott, Hollandia kész méltányos hozzájárulást fizetni, de a költségvetési tárgyalások szerinte csak az uniós kiadások szerkezetének korszerűsítésével lehetnek sikeresek.
Jetten kitért az európai ipart sújtó magas energiaárakra és a EU-n kívüli országokból érkező tisztességtelen versenyre is. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak új kereskedelmi piacokat kell nyitnia, miközben fel kell lépnie a tisztességtelen piaci gyakorlatokkal szemben.
Az unió további bővítésével kapcsolatban kiemelte, hogy az új tagállamok csatlakozásának erősítenie kell az EU versenyképességét és politikai súlyát, ugyanakkor figyelembe kell venni a bővítés intézményi és költségvetési következményeit is.
A holland kormányfő a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) szemben bejelentett amerikai szankciókat is bírálta. Hangsúlyozta, hogy Hollandia továbbra is kiáll a nemzetközi jog és a bíróság függetlensége mellett, és reményét fejezte ki, hogy a szankciók hatálybalépése előtti időszak lehetőséget biztosít a diplomáciai párbeszédre.
Úgy vélte, a szankciók gyakorlati bevezetéséig bejelentett hat hónap lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államokkal és más érintettekkel párbeszédet folytassanak a ICC működésének korszerűsítéséről és javításáról.
Hozzátette: amennyiben a hat hónapos időszak végén szükségessé válik, Hollandia partnereivel együtt kész megtenni a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a bíróság zavartalanul folytathassa munkáját.
António Costa ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a nemzetközi igazságszolgáltatás elengedhetetlen a nemzetközi jog érvényesítéséhez, és az egyetlen alternatívája a bosszúnak. Mint fogalmazott, elszámoltathatóság nélkül nem lehet tartós békét teremteni. Emlékeztetett: az uniós vezetők márciusi és júniusi csúcstalálkozójukon egyaránt megerősítették támogatásukat az ICC és a nemzetközi jog mellett. Hangsúlyozta, hogy az EU mélyen sajnálja az amerikai szankciókat, és párbeszédre sürgeti Washingtont a következő hat hónapban.
Costa leszögezte: az EU továbbra is teljes mértékben elkötelezett a Nemzetközi Büntetőbíróság támogatása, a nemzetközi igazságszolgáltatás függetlenségének megőrzése, valamint a bíróság tagjainak és munkatársainak védelme mellett - írta meg az MTI.
