Európai Unió
Az utolsó óraátállítás következhet?
Idén sem marad el az átállítás
Jelenleg minden tagállam ugyanazon a napon és ugyanabban az időben tér át a nyári időszámításra. 2019-ben az Európai Parlament ugyan megszavazta az évszakokhoz kötött óraátállítás megszüntetését, a döntés végrehajtása azonban azóta sem történt meg. Az Independent beszámolója szerint az uniós intézmények nem mutattak hajlandóságot a lépés végrehajtására, és az Európai Bizottság sem készül új javaslattal, így a következő években sem várható változás.
Az óraátállítást Európában először 1916-ban vezették be, később megszüntették, majd a hetvenes években az energiatakarékosság reményében ismét alkalmazni kezdték. Azóta több vizsgálat is arra jutott, hogy az energiamegtakarítás minimális. Ezzel szemben egyre több adat utal arra, hogy a rendszer kedvezőtlenül hat az egészségre. Az emberek életét ráadásul csak bonyolítja, hogy minden évben figyelni kell arra, hogy mikor lesz óraátállítás. A jelenlegi szabályozás szerint az uniós tagállamok március utolsó vasárnapján térnek át a nyári időszámításra, majd október utolsó vasárnapján vissza az alapidőre.
2018-ban az Európai Bizottság javasolta az óraátállítás megszüntetését. Ezt egy online felmérés is alátámasztotta, amelyben a válaszadók 84 százaléka támogatta a változtatást. A tagállamok között azonban nincs egyetértés, ezért a döntés elmaradt. A bizottság közleménye szerint még annak menetrendjéről sem született megállapodás, hogy miként lehetne kivezetni a rendszert, így egyelőre marad a jelenlegi.
A vita fő kérdései:
- a nyári vagy a téli időszámítás maradjon-e érvényben,
- szükség van-e egységes időzónára,
- milyen gazdasági és társadalmi következményekkel járna az átállás eltörlése.
Az óraátállítás megszüntetésének időpontja továbbra sem ismert. Addig érdemes tudatosan készülni, hogy a változás minél kevésbé terhelje meg a szervezetet.
Az óraátállítás nem csupán annyit jelent, hogy egy órával többet vagy kevesebbet alszunk. A változás a szervezet működését is megzavarja. Hatása több napig, akár egy-két hétig is érezhető lehet: romolhat az alvás minősége, csökkenhet a teljesítmény. Egy, a Nature folyóiratban ismertetett kutatás szerint az átállást követő napokban mérhetően nő a halálozások száma. A vizsgálat során több tízezer egészségügyi adatot elemeztek.
Az eredmények szerint a biológiai ritmus felborulása 5–10 százalékkal is növelheti a szív- és érrendszeri problémák kockázatát.
A szervezet működését a belső óra, az úgynevezett cirkadián ritmus szabályozza, amely a nappalok és éjszakák váltakozásához igazodik. Ha ez a rendszer felborul – például az óraátállítás, éjszakai munka vagy rendszertelen alvás miatt –, az többféle panaszt okozhat: erről egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk -írja a Magyar Nemzet.
