Össztűz alatt a belga miniszterelnök

A belga kormányfő néhány nappal ezelőtt lényegében azt mondta ki, amit az európai fősodorban ma még sokan tabuként kezelnek: ha Oroszországot sem katonailag, sem gazdaságilag nem sikerül megtörni, akkor nem marad más lehetőség, mint tárgyalni vele a kapcsolatok rendezéséről.

Bart De Wever belga kormányfő szerint az az uniós elképzelés, hogy Moszkvát addig kell nyomás alatt tartani, amíg térdre nem rogy, csak akkor lenne reális, ha mögötte teljes amerikai támogatás állna. Szerinte azonban ez nincs meg, ezért Európa jelenlegi politikája egyre inkább a saját mozgásterét szűkíti, vette észre a hirado.hu.

A miniszterelnök kijelentése valóságos pánikot váltott ki a brüsszeli politikai elitben. Saját koalíciós partnerei szinte versenyt futottak azért, hogy minél gyorsabban határolódjanak el tőle. A flamand szocialista Vooruit vezetője, Conner Rousseau egyértelművé tette: De Wever beszélhet a saját nevében, de a belga kormány nevében nem mondhatja, hogy újra Putyintól kérnének olcsó energiát. A kereszténydemokrata CD&V sem finomkodott: szerintük, aki ismét orosz gázt venne, az lényegében újra pénzt pumpálna Moszkva háborús gépezetébe.

A legerősebb visszavágás mégis a belga külügyminisztertől érkezett. Maxime Prévot nyíltan jelezte, hogy De Wever túl messzire ment. Elismerte ugyan, hogy a diplomácia része a párbeszéd, de hangsúlyozta: a párbeszéd nem azonos a kapcsolatok normalizálásával. Ez szerinte kulcsfontosságú különbség. Úgy fogalmazott, hogy amíg Oroszország nem engedi Európát a tárgyalóasztalhoz, és ragaszkodik saját maximalista követeléseihez, addig a normalizálásról beszélni a gyengeség jelzését küldi, és rombolja az európai egységet.

De Wever szavaira az Európai Bizottság részéről is gyors kritika érkezett. Dan Jorgensen energiaügyi demonstratívan leszögezte: az Európai Unió a jövőben „egyetlen molekula” orosz energiát sem fog importálni.

Brüsszelből tehát nem csak egyszerűen vitatják a belga miniszterelnök felvetését, hanem politikailag is lezártnak tekinti a kérdést. Az Európai Bizottság álláspontja szerint Európa túl sokáig függött az orosz energiahordozóktól, és ezt a korszakot végleg le kell zárni.

Hasonlóan keményen reagált Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is. A Reutersnek adott nyilatkozatában visszautasította De Wever állítását, miszerint több európai vezető zárt körben egyetért vele, csak nem merik nyíltan felvállalni ezt. Kallas azt mondta: ő maga is ott van ezeken a vezetői egyeztetéseken, és nem ezt tapasztalja. Szerinte, ha Európa visszatérne a megszokott együttműködéshez Oroszországgal, azzal nem békét, hanem újabb agressziókat kockáztatna.

A reakciók hevessége jól mutatja, mennyire érzékeny pontra tapintott rá a belga miniszterelnök. A koalíciós partnerek, a külügyminiszter, a bizottsági biztos és uniós főképviselő is szükségét érezte, hogy látványosan elhatárolódjon tőle. Mintha az európai politikai elit attól tartana, hogy már önmagában az is veszélyes, ha valaki hangosan kimondja: a jelenlegi stratégia nem a győzelem, hanem a kimerülés irányába viszi Európát. Bart De Wever miniszterelnök korábban már a befagyasztott orosz vagyonelemek körüli vita miatt is élesen ütközött az uniós fősodorral, ám abban az esetben az idő végül őt igazolta.