Bírálatok kereszttüzében az Európai Unió „Made in EU" iparélénkítő terve

A Bizottság szerdán ismertetett tervezete a tavaly bemutatott Tisztaipar-megállapodás (Clean Industrial Deal) részeként stratégiai iparágak - köztük az energiaigényes ágazatok, a nettó zéró technológiák gyártása és az autóipari beszállítói lánc - támogatását célozza. A javaslat lényege, hogy az uniós közbeszerzésekben és állami támogatásokban előnyben részesítené az Európában gyártott, alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékeket, miközben szigorítaná a külföldi befektetések feltételeit egyes stratégiai iparágakban.

A terv azonban már a benyújtása előtt éles bírálatokat váltott ki. Az EU számos kereskedelmi partnere protekcionizmustól tart.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Japán is aggodalmát jelezte az EU „Made in EU” és „Buy European” jellegű kezdeményezései miatt, amelyek szerintük korlátozhatják a piacra jutást a kínai állami hírügynökség, a Xinhua jelentése szerint.

A Kínai Kereskedelmi Kamara az EU-nál (China Chamber of Commerce to the EU) szintén bírálta a javaslatot. A szervezet közleménye szerint a tervezet a piacra jutás feltételeinek átalakításával - például a „Made in EU” szabályokkal, a kötelező technológiatranszferrel és a külföldi befektetések szigorúbb ellenőrzésével - „a szabályalapú nyitott piacról egy exkluzív protekcionista rendszer felé tolhatja el az EU-t”, ami bizonytalan jelzést küldhet a globális befektetőknek, köztük a kínai vállalatoknak.

Az uniós tagállamok között sincs egység. A szabadkereskedelmet hangsúlyozó országok - köztük Írország és az északi államok - attól tartanak, hogy a szigorú helyi tartalmi követelmények torzíthatják a piacot és növelhetik a bürokráciát.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a Financial Times lapnak februárban úgy nyilatkozott: „nagyon szkeptikus” a „Buy European” megközelítéssel szemben, ha annak célja az európai piac védelme a nemzetközi együttműködések rovására. Szerinte Európának „minőség és innováció révén kell versenyképesnek lennie, nem piacvédelmi intézkedésekkel”.

Markus Ferber európai parlamenti képviselő a kezdeményezést „félrevezető és protekcionista” megközelítésnek nevezte, hangsúlyozva, hogy az európai ipart inkább a magas energiaárak, a túlzott szabályozás és a gyenge innovációs dinamika terheli.

Iparági szervezetek is figyelmeztetnek a lehetséges mellékhatásokra. Wolfgang Grosse Entrup, a Német Vegyipari Szövetség (VCI) vezetője szerint a „Buy European” jellegű előírások és az alacsony szén-dioxid-tartalmú termékekre vonatkozó új kötelezettségek növelhetik a költségeket és a bürokráciát, ami gyengítheti Európa versenyképességét.

A brüsszeli Bruegel kutatóintézet munkatársa, Ignacio Garcia Bercero arra figyelmeztetett, hogy a „Made in Europe” követelmények növelhetik az exportorientált iparágak költségeit, ami lassíthatja az ipari átalakulást és a zöldenergia-átmenetet.

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) szerint a tervezetben szereplő többletkövetelmények és származási dokumentációs szabályok különösen a kis- és középvállalatokra róhatnak jelentős adminisztratív terheket - idézte a WirtschaftsWoche gazdasági magazin.

Javier Villamor, a The European Conservative elemzője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a globális ellátási láncok összetettsége miatt sok esetben nehéz pontosan meghatározni, mennyire „európai” egy termék, ezért a merev küszöbértékek költségnövekedéshez és rugalmasságvesztéshez vezethetnek.

A Politico Europe szerint az IAA javaslata többszöri halasztás és módosítás után került most a döntéshozók elé, ami az elemzők szerint azt jelzi, hogy az EU-n belül továbbra sincs egyértelmű konszenzus az európai ipar jövőbeli támogatási modelljéről.