Visszalép Nagy-Britannia az unióba?

Paul Nowak a BBC közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozva szombaton kijelentette: a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről kötött „rossz megállapodás az egyik oka annak, hogy ilyen magasak az árak a szupermarketekben”.

A kormányzó Munkáspárt egyik fő szövetségesének és támogatójának számító, 47 ágazati érdekképviselet alkotta, több mint ötmillió tagú szakszervezeti szövetség vezetője szerint a Labour-kormánynak „minden lehetőséget” mérlegelnie kell az Európai Unióval fenntartott kapcsolatrendszer szorosabbra vonására, beleértve azt is, hogy Nagy-Britannia újból csatlakozik az EU vámuniójához.

Nowak szerint így fel lehetne számolni a brit exportgazdaság legnagyobb piacával folytatott kereskedelem előtti akadályokat, és ez a gazdasági növekedésnek is lendületet adna.

A legutóbbi felmérés szerint ugyanezt, sőt akár az újbóli brit EU-csatlakozást a Munkáspárt szavazótáborának nagy többsége is támogatja.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov a The Times című konzervatív brit napilap számára 2105 választópolgár bevonásával elvégzett reprezentatív vizsgálatában kimutatta, hogy azok közül, akik a tavalyi parlamenti választáson a Munkáspártra szavaztak, 73 százalék szorgalmazza, hogy a Labour-kormány kezdjen tárgyalásokat Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozásáról.

Az arra vonatkozó kérdésre, hogy a kormány kezdeményezze-e Nagy-Britannia visszalépését az EU vámuniójába, a Labour tavalyi szavazótáborának 80 százaléka válaszolt igennel.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett.

Ennek előzményeként a brit EU-tagságról 2016-ban tartott, az akkori konzervatív párti kormány által kiírt népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

A tavaly júliusi parlamenti választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány sem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába, de utóbbi hetekben a brit kormány vezető tagjai – köztük Keir Starmer miniszterelnök is – egyre gyakrabban fogalmaztak meg mind élesebb bírálatokat a brit EU-tagság megszűnéséről.

A kormányfő a londoni City polgármesterének december elején rendezett hagyományos éves bankettjén felszólalva úgy fogalmazott: a Brexitről hozott népszavazási döntés „a brit népnek tett zabolátlan, de teljesítetlenül maradt ígérgetések” következményeként született.

David Lammy miniszterelnök-helyettes nem sokkal később egy interjúban szintén úgy fogalmazott, hogy „valótlanságokkal házaltak” mindazok, akik azzal éveltek, hogy az ország jól jár majd, ha távozik az EU-ból. Lammy kijelentette, hogy a Brexit súlyos gazdasági károkat okozott, mivel fontos piacától szakította el Nagy-Britanniát.