Sokan ismerik azt az érzést, amikor egy hosszú éjszaka vagy akár egy pihentető hétvége után is úgy ébrednek, mintha teljesen lemerült volna az energiaraktáruk.
A kimerültség azonban nem feltétlenül azonos a fáradtsággal: míg a fáradtságot általában alvással és pihenéssel viszonylag gyorsan enyhíteni lehet, a kimerültségből sokkal nehezebb visszatérni. Gyakran koncentrációs nehézséggel, ingerlékenységgel, belső feszültséggel vagy éppen teljes ürességérzettel jár. Julia Wohlfarth müncheni gyógytornász szerint a kimerültség nem önálló diagnózis, hanem egy tünet, amely mindenkinél más formában jelentkezhet - írja a focus.de.
A szakember úgy véli, hogy a túlterhelt emberek számára éppen az jelenthet problémát, hogy a hagyományos feltöltődési módszerek is újabb feladatnak tűnhetnek. Egy hosszabb sportolás, a meditáció vagy akár egy napló vezetése sokak számára túl nagy erőfeszítésnek érződik. Ezért ajánlja az úgynevezett „egyperces stratégiákat”, amelyek előnye, hogy rendkívül kevés időt és energiát igényelnek, így könnyebben beilleszthetők a mindennapokba.
Az egyik gyakorlat azoknak szól, akik kimerültségük mellett inkább belső nyugtalanságot éreznek. Ilyenkor érdemes egyenesen állni, majd lazán előre-hátra lendíteni a karokat úgy, hogy azok finoman érintsék a testet. A mozgás segíthet csökkenteni a feszültség érzését, és rövid időre új energiát adhat. Ha valaki ezzel szemben inkább úgy érzi, mintha „kikapcsolt” volna, óvatosan megkopogtathatja az ujjbegyeivel a karját, a lábát és az arcát. Ez segíthet abban, hogy ismét jobban érzékelje a testét és a jelen pillanatot.
A gyógytornász ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egyetlen egyperces gyakorlat önmagában nem szünteti meg a kimerültség okát. Inkább egy rövid pillanatnyi megkönnyebbülést adhat, és azt az érzést keltheti, hogy az ember képes valamennyit tenni saját közérzetéért. Hosszabb távon az a cél, hogy apró, valóban megvalósítható lépésekkel javuljon a szervezet regenerálódási képessége.
Fontos az is, hogy mindenki megpróbálja felismerni, pontosan milyen állapotban van. Érdemes megfigyelni, hogy a kimerültség inkább reggel, este vagy egy munkanap után jelentkezik-e, milyen gondolatok kísérik, illetve a test nyugodtnak vagy éppen feszültnek és nyugtalannak érződik-e. Segíthet az úgynevezett „energiafalók” feltérképezése is: milyen feladatok, szokások vagy találkozások után marad különösen kevés energia, és mely tevékenységek után érezhető inkább feltöltődés.
A szakember szerint az önsegítő módszerek nem helyettesítik az orvosi kivizsgálást. Különösen akkor fontos szakemberhez fordulni, ha már egészen kis terhelés, például egy rövid séta is rendkívüli kimerültséget okoz, vagy ha tartós belső üresség, reménytelenség, illetve az élet értelmének elvesztése jelentkezik. A legfontosabb hozzáállás ezért az, hogy az ember ne küzdjön folyamatosan a teste ellen, hanem próbáljon figyelmesebben reagálni annak jelzéseire.
