A fülzúgás, vagyis a tinnitus világszerte emberek millióinak életét nehezíti meg. Az érintettek olyan hangokat hallanak – például csengést, sípolást, zúgást vagy búgást –, amelyeknek nincs külső hangforrásuk. A jelenség a világ népességének mintegy 15 százalékát érintheti, az orvosok azonban eddig nem rendelkeztek olyan megbízható objektív vizsgálattal, amellyel egyértelműen kimutathatták volna az állapotot.
A diagnózis felállítása elsősorban a betegek beszámolóján alapult. Egy új kutatás azonban fontos előrelépést jelenthet: a tudósok olyan biológiai jelzőanyagot azonosítottak a vérben, amely összefüggésben állhat a fülzúgással.
Az amerikai Connecticuti Egyetem kutatóinak vizsgálata szerint egy prestin nevű fehérje lehet a jelenség egyik fontos biológiai jelzője. A kutatásban 82 felnőtt vett részt, akiknek a fele fülzúgással küzdött. A vérminták elemzése során a szakemberek azt találták, hogy a tinnitusban szenvedő résztvevők vérében a prestin koncentrációja körülbelül 50 százalékkal magasabb volt, mint azoknál, akik nem tapasztaltak ilyen panaszokat.
A prestin a belső fülben, a csigában található külső szőrsejtek membránjában elhelyezkedő fehérje. Ezek a sejtek fontos szerepet játszanak a hangok felerősítésében, ezáltal a finom hallási folyamatok megfelelő működésében. Korábbi vizsgálatok már összefüggésbe hozták a prestin szintjének változását a halláskárosodással, a túlzott zajterheléssel és az öregedéssel is. A kutatók szerint ezért elképzelhető, hogy a fehérje megváltozott mennyisége a belső fül sérülésére vagy működési zavarára utalhat, amely hozzájárulhat a fülzúgás kialakulásához.
A mostani eredmények ugyanakkor még nem bizonyítják, hogy a magasabb prestinszint közvetlenül előidézi a fülzúgást. A vizsgálat viszonylag kis létszámú mintán alapult, és egyelőre csak kapcsolatot sikerült kimutatni a fehérje mennyisége és a tünetek között. Ráadásul a kutatók diagnosztikai pontosságot vizsgáló elemzése azt is jelezte, hogy a prestin önmagában jelenleg még nem alkalmas a tinnitus megbízható felismerésére. Ennek egyik oka az lehet, hogy a fülzúgásnak többféle eredete van, és nem minden esetben a belső fül szőrsejtjeinek károsodása áll a háttérben.
A kutatás ennek ellenére jelentős előrelépés lehet egy olyan diagnosztikai módszer kidolgozása felé, amely a jövőben vérvizsgálattal is segíthet felismerni a betegséget. A szakemberek abban bíznak, hogy a prestin szerepének pontosabb megértése nemcsak a diagnózist teheti egyszerűbbé, hanem új kezelési lehetőségek kifejlesztéséhez is hozzájárulhat. A kutatók szerint ez lehet az első lépés olyan gyógyszerek kidolgozása felé, amelyek enyhíthetik a fülzúgással élők panaszait - írja a ScienceAlert.
