Sok gyümölcs és zöldség esetében a héj, a magok és más, általában kidobott növényi részek több rostot tartalmaznak, mint az elfogyasztott részek. Brit kutatók szerint ezek felhasználásával nemcsak az étrend rosttartalma növelhető, hanem az élelmiszer-pazarlás is csökkenthető.
A rostok fontos szerepet játszanak az egészséges bélműködésben: táplálékot biztosítanak a hasznos bélbaktériumok számára, támogatják a bélmikrobiom egyensúlyát, segítik az emésztést, és hozzájárulhatnak a vércukorszint stabilizálásához.
A londoni King's College kutatói Rachel Gibson vezetésével többek között a cékla, a paprika, a brokkoli, a karfiol, a kelkáposzta, a kivi, az ananász és a görögdinnye általában eltávolított részeit vizsgálták. Megállapították, hogy a görögdinnye héja 100 grammonként akár ötször annyi rostot is tartalmazhat, mint a gyümölcs húsa. Hasonlóan magas rosttartalmat mértek a sonkatök héjában, magjaiban és belső részeiben is. A brokkoli és az édeskömény azonban kivételt jelentett: ezeknél a kidobott részek rosttartalma alacsonyabb volt, mint az elfogyasztott növényi részeké.
A kutatás során 40 fogyasztót is megkérdeztek arról, miért dobják ki a gyümölcsök és zöldségek bizonyos részeit, és hogyan lehetne ezen változtatni. A válaszok szerint a vásárlási döntéseket elsősorban az íz, az ár és az egészségügyi szempontok befolyásolják. A környezetvédelmi előnyök kevésbé ösztönzik az embereket, ezért a kutatók szerint az egészségügyi előnyök hangsúlyozása hatékonyabb lehet.
A szakemberek a „gyökértől a csúcsig” elvet követő étkezést szorgalmazzák, amelynek lényege, hogy a növények minél több részét felhasználják az ételek elkészítésekor. A brokkoli szára például levesekbe, a paprikamagok pedig különféle fogásokba kerülhetnek. A kutatók szerint az éttermek és az élelmiszeripari vállalatok is sokat tehetnének azért, hogy a kidobásra szánt növényi részeket táplálóbb ételek készítésére használják fel.
A rostbevitel növelése azért is fontos, mert sokan nem fogyasztanak eleget belőlük. Az Egyesült Királyságban az átlagos napi rostbevitel mindössze 16,4 gramm, miközben az ajánlott mennyiség 30 gramm. Németországban a nők átlagosan 18, a férfiak pedig 19 gramm rostot fogyasztanak naponta.
A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek: a héjakban és más növényi részekben a növényvédőszer-maradványok és a nehézfémek koncentrációja magasabb lehet, egyes részek pedig természetes mérgező anyagokat is tartalmazhatnak. Ezért további vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, mely növényi részek fogyasztása biztonságos - írja a TandfOnlie.
