Az antibiotikumok felfedezése forradalmasította a modern orvoslást, hiszen olyan fertőző betegségek kezelését tette lehetővé, amelyek korábban gyakran halálos kimenetelűek voltak. Ez az eredmény azonban egyre nagyobb veszélybe kerül: a baktériumok fokozatosan ellenállóvá válnak azokkal a gyógyszerekkel szemben, amelyeket az orvosok a leküzdésükre használnak.
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) napjaink egyik legsúlyosabb közegészségügyi kihívásává vált, és becslések szerint évente mintegy 35 ezer ember haláláért felelős az Európai Unióban. A probléma egészségügyi hatása összemérhető az influenza, a tuberkulózis és a HIV/AIDS együttes következményeivel.
Az antibiotikum-rezisztencia azt jelenti, hogy bizonyos baktériumok már nem reagálnak a korábban hatékony gyógyszerekre. A többféle antibiotikumnak is ellenálló kórokozókkal fertőzött betegek kezelése különösen nehézzé válhat. Az orvosoknak ilyenkor akár többféle antibiotikumot is kombinálniuk kell, ám előfordulhat, hogy még ezek a kezelések sem vezetnek eredményre. Fiona Walsh, az írországi Maynooth Egyetem professzora az Euronewsnak arra figyelmeztetett, hogy egyes esetekben a fertőzések a rendelkezésre álló gyógyszerekkel sem gyógyíthatók, ami a betegek halálához vezethet.
A helyzet a következő évtizedekben tovább súlyosbodhat. A The Lancet című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány előrejelzése szerint 2025 és 2050 között világszerte mintegy 39 millió ember halálát okozhatja közvetlenül a bakteriális antibiotikum-rezisztencia. A jelenség kialakulásához több tényező is hozzájárul. Az emberek túlzott antibiotikum-fogyasztása, a gyógyszerek állattenyésztésben történő alkalmazása, a nem megfelelő higiénés körülmények és a környezetszennyezés egyaránt elősegíthetik az ellenálló baktériumok terjedését. A kórokozók és a rezisztenciáért felelős genetikai információk ráadásul az emberek, az állatok és a környezet között is továbbadhatók.
A kutatók ezért egyre inkább az úgynevezett One Health, vagyis az Egészség Egy megközelítést szorgalmazzák. Ennek lényege, hogy az emberi egészséget nem lehet elszigetelten kezelni, hiszen az állatok egészségi állapota és a környezet védelme szintén meghatározó szerepet játszik a fertőzések és a gyógyszerrezisztencia visszaszorításában.
A szakemberek szerint ugyanakkor több lehetőség is rendelkezésre áll a veszély mérséklésére. Az egyik legfontosabb eszköz a védőoltások szélesebb körű alkalmazása, amelyekkel csökkenthető a fertőzések száma, így kevesebb esetben válik szükségessé az antibiotikumos kezelés. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a védőoltások hatékonyabb alkalmazása évente akár 2,5 milliárd adaggal is mérsékelhetné a világ antibiotikum-fogyasztását.
Fiona Walsh arra is felhívta a figyelmet, hogy a szervezet természetes baktériumflórájának megőrzése rendkívül fontos. A baktériumok ugyanis nem kizárólag károsak: a bélrendszerben, a bőrön és a szájüregben élő mikroorganizmusok alapvető szerepet töltenek be az egészség fenntartásában. Az antibiotikumok és fertőtlenítőszerek indokolatlanul gyakori használata felboríthatja ezt a természetes egyensúlyt, gyengítve a szervezet saját védekező mechanizmusait.
A probléma megoldásához ezért nem elegendő kizárólag új antibiotikumok kifejlesztésére összpontosítani. Szükség van a védőoltások fejlesztésére, a szennyvízkezelés javítására, valamint az állategészségügy megerősítésére is. A szakemberek szerint csak az emberi, állati és környezeti egészséget egyszerre figyelembe vevő intézkedésekkel lehet megfékezni az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok terjedését, és megőrizni a modern orvoslás egyik legfontosabb vívmányának hatékonyságát - írja az Euronews.
