A gyermekek testi és lelki jólléte háttérbe szorulhat a versenyeredmények és a teljesítménykényszer mögött az e-sport világában – erre figyelmeztet a Save the Children nemzetközi gyermekvédelmi szervezet.
A „Protecting Child Rights in Esports” című tanulmány szerint világszerte akár 300 millió gyermeket is érinthet a versenyszerű videojátékozás, amely számos lehetőséget kínál a fiataloknak, ugyanakkor megfelelő védelem hiányában komoly kockázatokat is rejthet. A jelentés készítői szerint a gyermekek jogait, egészségét és fejlődését a versenyeredmények elé kell helyezni.
A fiatal játékosok egyik legnagyobb problémája a túlzottan intenzív edzés és a hosszú képernyő előtt töltött idő. A rendszeres szünetek hiánya, a helytelen testtartás és a mozgásszegény életmód nyak-, váll- és csuklófájdalmakhoz vezethet. A késő esti játékmenetek és a versenyekhez igazított edzésprogramok az alvást is megzavarhatják, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a koncentrációt, a hangulatot és az általános egészségi állapotot. Emellett a túlterhelés miatt kevesebb idő maradhat a tanulásra, a családi kapcsolatokra és a barátokra.
A jelentés szerint az ágazat egyik alapvető hiányossága, hogy nincsenek egységes, széles körben alkalmazott szabályok a gyermekek edzésidejére, pihenésére és egészségvédelmére. Egy, a tanulmányban név nélkül idézett nemzeti e-sport-szövetségi képviselő arról beszélt, hogy a szervezetek ugyan foglalkoznak az egészséges táplálkozás, a folyadékbevitel, az alvás és a képernyőszünetek kérdésével, de ezekre vonatkozóan még nem alakult ki központilag összehangolt iránymutatás. Ez megnehezíti annak biztosítását, hogy a versenyszerű játék összeegyeztethető legyen a gyermekek életkorából fakadó szükségletekkel.
A fizikai egészség mellett a mentális terhelés is komoly aggodalomra ad okot. A fiataloknak nemcsak a versenyhelyzetekkel járó stresszel kell megküzdeniük, hanem az online zaklatással, a rasszista és szexista megjegyzésekkel, valamint a közösségi platformokon megjelenő támadásokkal is. A játékosok gyakran csevegőfelületeken, a Discordon, a Twitch-en, a YouTube-on és a közösségi médiában kerülnek kapcsolatba másokkal, ami segítheti a közösségépítést, de egyúttal fokozza a zaklatás és a magánélet megsértésének kockázatát.
A tanulmány egy, a Twitch-en végzett elemzést is idéz, amely a húsz legnépszerűbb streamelő 302 játékfolyamának csevegéseit vizsgálta. Az elemzés szerint a közvetítések 62 százalékában szexista, 37 százalékában rasszista, 84 százalékában fogyatékossággal élő embereket sértő, 97 százalékában pedig erőszakos nyelvezet jelent meg. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a fiatalok olyan online környezetekkel is találkozhatnak, ahol a sértő kommunikáció mindennapossá válik.
A mentális egészség védelme terén ugyan már vannak kezdeményezések: egyes e-sport-szövetségek és csapatok például mentális egészségügyi elsősegélynyújtással kapcsolatos képzést írnak elő munkatársaik számára. Az ilyen intézkedések azonban a jelentés szerint még nem terjedtek el széles körben. Különösen sérülékeny helyzetben lehetnek azok a fiatalok, akik már korán nyilvánosság elé kerülnek, interjúkat adnak vagy élő közvetítésekben szerepelnek, miközben még nem feltétlenül rendelkeznek a nyilvános szerepléssel és az online támadásokkal való megküzdéshez szükséges tapasztalattal.
A jelentés további problémaként említi az egyenlőtlenségeket, a lányok és a különböző kisebbségi csoportok részvételét akadályozó tényezőket, valamint a fiatal játékosok gazdasági kizsákmányolásának veszélyét. A csapatok, az ügynökök, sőt esetenként a szülők is kihasználhatják a gyermekek tapasztalatlanságát, különösen akkor, ha a szerződések nem átláthatók, és a fiataloknak nincs megfelelő képviseletük. A személyes jelenléttel járó rendezvények szintén kockázatot jelenthetnek, ha nem biztosított a megfelelő felügyelet.
A tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az e-sportnak nem kizárólag negatív hatásai vannak. Sok profi játékos megfelelő mennyiségű testmozgást végez, a magasabb szinten versenyzők pedig gyakran nagyobb figyelmet fordítanak az erőnlétükre és az egészséges életmódra. A videojátékok közösségi élményt, fejlődési lehetőséget és akár szakmai karriert is kínálhatnak a fiataloknak, de ehhez biztonságos környezetre és megfelelő támogatásra van szükség.
Theo Toresson, a Save the Children pszichológusa és játékpiaci szakértője szerint a gyermekek részvétele a versenyszerű videojátékokban nem történhet a jogaik, a jóllétük vagy a fejlődésük rovására. A szervezet ezért arra szólítja fel az iparág szereplőit, hogy dolgozzanak ki összehangolt gyermekvédelmi normákat, biztosítsanak megfelelő pihenést és mentális támogatást, valamint vonják be a fiatalokat az őket érintő döntésekbe. A jelentés legfontosabb üzenete, hogy az e-sportban a gyermekeket elsősorban gyermeknek, és csak másodsorban versenyzőnek kell tekinteni - írja az Euronwes.
