A kiszáradás (dehidratáció) akkor alakul ki, amikor a szervezet több folyadékot veszít, mint amennyit pótol.
Leggyakrabban nagy hőségben, intenzív sportolás, láz, hányás vagy hasmenés következtében jelentkezhet. Enyhébb esetben szomjúság, szájszárazság, fejfájás, fáradtság és sötétebb vizelet figyelmeztet rá. Súlyosabb kiszáradáskor szédülés, zavartság, gyors szívverés, alacsony vérnyomás és akár eszméletvesztés is előfordulhat. Különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek, az idősek és a krónikus betegek. A megelőzés legfontosabb módja a rendszeres folyadékpótlás, különösen a nyári hőség idején.
Nagy kánikulában érdemes odafigyelni az olyan tünetekre, mint az erős szomjúság, a fejfájás, a szédülés, a fáradtság és a sötét színű vizelet, mert ezek a kiszáradás első jelei lehetnek. Ha emellett hányinger, izomgörcsök, zavartság, gyors szívverés vagy ájulás jelentkezik, az már hőkimerülésre vagy akár hőgutára is utalhat, ami azonnali orvosi ellátást igényel. A legfontosabb a rendszeres folyadékfogyasztás, a tűző nap kerülése, valamint a fizikai megterhelés csökkentése a legmelegebb órákban.
A hőség okozta rosszullétnek több fokozata van. Enyhébb esetben kiszáradás vagy hőkimerülés alakulhat ki, amelynek tünetei a fokozott szomjúság, fejfájás, gyengeség, szédülés, izomgörcsök és hányinger. Ilyenkor az érintettet hűvös helyre kell vinni, meg kell lazítani a ruházatát, és lassan, kis kortyokban vizet vagy ásványi anyagokat tartalmazó italt kell itatni vele. Ha a panaszok egy órán belül nem javulnak, vagy rosszabbodnak, érdemes orvoshoz fordulni.
A legsúlyosabb állapot a hőguta, amikor a test már nem képes megfelelően lehűteni magát. Erre utalhat a 40 °C körüli vagy annál magasabb testhőmérséklet, a zavartság, az eszméletvesztés, a görcsroham vagy a forró, száraz bőr. Ez életveszélyes állapot, ezért azonnal mentőt kell hívni, miközben meg kell kezdeni az érintett hűtését. Gyors beavatkozással megelőzhetők a súlyos szövődmények.
