Állítsa be az ébresztődet pontosan 7 óra 19 percre

A vizsgálat során több mint 23 000 felnőtt adatait elemezték. A kutatás középpontjában egy speciális anyagcsere-érték, az eGDR állt. Ez azt mutatja, hogy a szervezet milyen jól reagál az inzulinnak. A jó inzulinérzékenység védő tényezőnek számít a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek ellen. Ha az érték csökken, nő a metabolikus rendellenességek kockázata.

Az értékelés egyértelmű mintát mutatott: az alvási idő és az anyagcsere-egészség közötti kapcsolat fordított U-görbe formájában alakul. Ez tehát nem azt jelenti, hogy „minél több alvás, annál jobb”. Azok az emberek, akik éjszakánként kevesebb mint 7 óra 19 percet aludtak, minden alvási órából profitáltak, mert az eGDR-érték emelkedett, és inzulinérzékenységük javult. Ha azonban az alvási idő meghaladta ezt a határt, a hatás megfordult: azok, akik rendszeresen többet aludtak, általában kedvezőtlenebb anyagcsere-értékeket mutattak.

Az anyagcsere mindkét szélsőséges esetben károsodik

A vizsgálat nem mutatja meg, hogy miért lehet problémás mind a túl kevés, mind a túl sok alvás – léteznek azonban hihető magyarázatok. A túl rövid alvás felborítja a hormonháztartás egyensúlyát, növeli a stresszhormonok, például a kortizol szintjét, és elősegíti a gyulladásos folyamatokat. Ezenkívül zavart okoz az éhség- és jóllakottsági jelek átvitelében, ami elősegítheti a súlygyarapodást és az inzulinrezisztenciát.

A túl hosszú alvási idő negatív hatásai mögött eddig fel nem ismert egészségügyi problémák, például depresszió vagy alvászavarok állhatnak. A mindennapi életben a kevesebb mozgás is szerepet játszhat – aki többet alszik, az általában kevésbé aktív, ami negatívan hathat az anyagcserére.

A hétvégi kialvás káros lehet az egészségre

A tanulmány egy másik érdekes aspektusa a hétvégi kialvást érinti. A résztvevők közel fele szombaton és vasárnap hosszabb ideig aludt, mint a hétköznapokon. A tanulmány szerint azok, akik hétköznapokon túl keveset aludtak, egy-két órával való mérsékelt pótlással pozitív hatásokat érhettek el, mivel ez jót tett az anyagcserének. Ha azonban lényegesen hosszabb ideig aludtak ki magukat, az előny eltűnt – egyes esetekben akár negatív hatások is jelentkeztek.

A kutatók az úgynevezett „társadalmi jetlagot” nevezik meg lehetséges okként. A hétköznapi és a hétvégi alvás közötti nagy különbségek felborítják a belső órát.

Fontos azonban megjegyezni: a tanulmány összefüggéseket mutat be, de nem közvetlen ok-okozati kapcsolatot. Ráadásul az alvási időre vonatkozó adatok a résztvevők saját bevallásain alapulnak. Mindazonáltal a vizsgálat erőteljesen arra utal, hogy nemcsak az alváshiány jelent problémát, hanem a tartósan hosszú alvás is negatív következményekkel járhat - írja a focus.de.