Rejtélyes lény kezdett megjelenni az emberek bélrendszerében

A CAG-170 bélbaktérium sokáig rejtve maradt a tudomány előtt, mivel a tudósok kizárólag a genetikai lenyomata alapján ismerik. Ezeknek a baktériumoknak a többségét soha nem sikerült laboratóriumi körülmények között sikeresen kitenyészteni, ami azt jelenti, hogy eddig nagyrészt elkerülték a részletes vizsgálatokat, írta az Origo. A kutatócsoport ezért fejlett számítógépes módszereket alkalmazott, hogy felkutassa a CAG-170 bélbaktérium genetikai ujjlenyomatát több mint 11 000 ember bélflórájából származó mintában, amelyeket 39 különböző országból gyűjtöttek össze.

CAG-170 bélbaktérium: erős kapcsolat az egészséggel

Az eredmények egyértelmű mintázatot mutattak: az egészséges egyének szervezetében következetesen magasabb volt a CAG-170 bélbaktérium szintje, mint azoknál, akik olyan állapotokkal küzdöttek, mint a gyulladásos bélbetegség, az elhízás vagy a krónikus fáradtság szindróma.

Amikor a kutatók megvizsgálták a baktérium által hordozott géneket, arra utaló jeleket találtak, hogy ezek a mikroorganizmusok képesek nagy mennyiségű B12-vitamint termelni.

Emellett olyan enzimekkel is rendelkeznek, amelyek képesek lebontani az emberi étrendben található számos különböző szénhidrátot, cukrot és rostot.

A kutatócsoport úgy véli, hogy a CAG-170 bélbaktérium által termelt B12-vitamin valószínűleg nem közvetlenül az emberi gazdaszervezetet táplálja, hanem a bélflóra többi lakóját segíti. Ez arra utal, hogy a CAG-170 bélbaktérium a tágabb értelemben vett bélrendszeri ökoszisztémát támogatja azáltal, hogy táplálékot biztosít más jótékony hatású baktériumok számára.

Ezek az eredmények együttesen azt sugallják, hogy a baktérium a jövőben a bélflóra egészségének egyik jelzője, úgynevezett markere lehet.

A „rejtett mikrobiom” feltérképezése

Dr. Alexandre Almeida, a tanulmány vezető szerzője szerint munkájuk feltárta, hogy a „rejtett mikrobiom” részeként a CAG-170 bélbaktérium központi szereplőnek tűnik az emberi egészségben. Ez a mikroba valószínűleg azzal segít, hogy részt vesz táplálékunk fő összetevőinek emésztésében, és biztosítja a teljes mikrobiom zökkenőmentes működését.
A kutatás alapját egy korábbi, átfogó munka adta, amelynek célja az emberi bélben található mikrobiális genomok részletes referenciakönyvtárának létrehozása volt. Ennek az úgynevezett „Egységes Humán Gasztrointesztinális Genom katalógusnak” az összeállításához a metagenomika nevű technikát használták. A metagenomika egy olyan eljárás, amely során a bélben található összes mikrobiális genomot egyszerre elemzik, majd ezt követően választják szét őket egyedi fajokra.

Ez a munka több mint 4600, az emberi bélben élő baktériumfajt tárt fel, köztük több mint 3000 olyat, amelyet korábban soha nem azonosítottak.

A CAG-170 bélbaktérium létezésének bizonyítékai

A kutatók három különböző elemzéssel támasztották alá eredményeiket.

• Először összehasonlították a mintákat az említett katalógussal, és azt találták, hogy a CAG-170 bélbaktérium volt az a rejtett csoport, amely a legerősebben összefüggésbe hozható a jó egészségi állapottal. Ez a kapcsolat különböző országokban és népességcsoportokban is igaznak bizonyult.
• A második elemzésben több mint 6000 egészséges ember teljes bélflóráját vizsgálták, olyan fajokat keresve, amelyek a leginkább segítenek stabilizálni a bélrendszer ökoszisztémáját. A CAG-170 bélbaktérium itt is az a csoport volt, amely a legkövetkezetesebben kapcsolódott az egészséges mikrobiomhoz.
• A harmadik elemzés a diszbiózisban szenvedőkre összpontosított. A diszbiózis egy olyan állapot, amikor a bélflóra egyensúlya felborul. A kutatás kimutatta, hogy a CAG-170 bélbaktérium alacsonyabb szintje összefüggésbe hozható a diszbiózis kialakulásának magasabb kockázatával.

Ez az egyensúlyhiány olyan hosszú távú állapotokhoz kapcsolódik, mint az irritábilis bél szindróma, a rheumatoid arthritis (sokízületi gyulladás), valamint a szorongás és a depresszió.

Új utak a jövőbeli terápiák felé

A tudósok remélik, hogy az egészséges bélflóra pontosabb meghatározásával megérthetik, hogyan változik az meg a betegségek során, és megtalálhatják az egyensúly helyreállításának módjait.

Az egyik lehetséges út a célzott probiotikumok alkalmazása, és az új eredmények közelebb visznek ehhez a célhoz.

Dr. Almeida szerint a probiotikum-ipar nem igazán tartott lépést a kutatásokkal, és még mindig évtizedekkel ezelőtt használt fajokat alkalmaznak.

Most azonban, hogy felfedeztek olyan új csoportokat, mint a CAG-170 bélbaktérium, amelyek fontos kapcsolatban állnak egészségünkkel, lehetőség nyílik olyan probiotikumok fejlesztésére, amelyek célzottan támogatják ezeket a baktériumokat. Mivel a CAG-170 bélbaktérium legtöbb típusa nehezen tenyészthető, a kutatók következő feladata az lesz, hogy megtalálják a laboratóriumi vizsgálatuk módját, és így a felfedezéseket potenciális új kezelésekké alakíthassák.