Egészség
A rák kockázata a tányéron dől el
A szakértő szerint egyetlen „szuperétel” nem véd meg

A szakértő, Nicole Erickson, a müncheni LMU Interdiszciplináris Táplálkozástudományi Központjának és a Comprehensive Cancer Center (CCC LMU) tudományos koordinátora szerint az életmód tényezői együtt hatnak. Ha minden ideálisan alakul, a WHO szerint 30–40 százalékkal csökkenhet a daganatos megbetegedés kockázata, de ez nem csak az étkezésen múlik.
A legnagyobb rizikófaktor a táplálkozásban az alkohol, és ma már egyre kevesebb mennyiséget tekintenek biztonságosnak. A napi fél pohár nőknél és egy pohár férfiaknál a felső határ, de a szakértők egyre gyakrabban azt javasolják, hogy inkább teljesen mellőzzük, vagy csak ritkán fogyasszunk alkoholt, mert a daganatkockázat dózisfüggő módon emelkedik.
A húsfogyasztás is jelentős hatással van a kockázatra, különösen a feldolgozott húsok, mint a kolbász és sonka. A WHO szerint már napi 100 gramm vörös vagy feldolgozott hús 12 százalékkal növelheti a vastagbélrák kockázatát, és a magas fogyasztás más daganattípusokkal is összefügghet. Ezért az ajánlás szerint heti maximum 500 gramm „tisztán” hús fogyasztása ajánlott, míg a feldolgozott húsokból ennél jóval kevesebb.
A tej és tejtermékek szerepe ellentmondásos: egyes vizsgálatok összefüggést mutatnak, mások pedig védőhatást jeleznek, különösen a kalcium miatt. A szakértő szerint a napi 1–2 adag tejtermék (összesen max. 500 gramm) még elfogadható, de a zsírosabb változatokat érdemes mérsékelni.
A cukor közvetlen daganatkeltő hatása nem bizonyított, ugyanakkor az elhízás kockázatán keresztül növelheti a daganatos betegségek esélyét. A túlzott egyszerűcukor-fogyasztás elhízáshoz vezet, ezért a szakértő szerint érdemes korlátozni a cukros ételeket és italokat, de a teljes cukormentes diéta sem jelent gyógyulást daganat esetén.
A szakértő hangsúlyozza, hogy nem egyetlen „szuperélelmiszer” a megoldás, hanem a változatos, színes, növényi alapú étrend. Az ideális táplálkozás úgy néz ki, hogy a tányér felét zöldség és gyümölcs teszi ki, egynegyed rész szénhidrát (burgonya, rizs, tészta), egynegyed pedig fehérje (hús, hal, tojás, tejtermék). A gyakorlatban ez egyszerűen megvalósítható, például a reggeli mellé egy gyümölcs vagy zöldség beiktatásával.
