Rettenetes dolog derült ki sokak kedvenc vitaminjáról

A Princeton Egyetem tudósai azonban nemcsak a problémát tárták fel, hanem egy olyan új hatóanyagot is kifejlesztettek, amely újra harcképes állapotba hozhatja a szervezet védekező mechanizmusát.

Az A-vitamin anyagcseretermékei, az úgynevezett retinoidok régóta fejtörést okoznak az orvostudományban. Bár laboratóriumi körülmények között képesek elpusztítani a rákos sejteket, a nagy klinikai vizsgálatok eredményei gyakran kiábrándítóak voltak: a magas A-vitamin-bevitel bizonyos esetekben nemhogy csökkentette, hanem növelte a rák kialakulásának kockázatát.

A Ludwig Rákkutató Intézet és a Princeton Egyetem kutatói most két, egymást kiegészítő tanulmányban oldották meg ezt a régi paradoxont, és egyúttal hatalmas lépést tettek egy új típusú immunterápia felé – írja a SciTech Daily cikke alapján az origo.hu.

Az A-vitamin sötét oldala: hogyan csapja be a rák az immunrendszert?

A kutatók rájöttek, hogy a kulcs a retinsav nevű molekula, amely az A-vitaminból származik. A daganatos sejtekben gyakran magas szinten van jelen egy enzim (ALDH1a3), amely ezt az anyagot termeli. A probléma az, hogy a retinsav nem marad a daganatsejten belül, hanem kijut a környezetébe, és ott fejti ki romboló hatását:

elnyomja a szervezet természetes rákellenes védekezését.

A folyamatban az immunrendszer „őrszemei”, a dendritikus sejtek játsszák a főszerepet. Ezeknek a sejteknek az lenne a feladatuk, hogy felismerjék a veszélyt, és riasszák a „végrehajtókat”, a T-sejteket, hogy pusztítsák el a daganatot. A kutatók azonban felfedezték, hogy a retinsav hatására a dendritikus sejtek viselkedése megváltozik:

ahelyett, hogy támadást vezényelnének, arra utasítják az immunrendszert, hogy tolerálja a daganatot.

Miért nem működtek eddig a rákvakcinák?

A felfedezés választ ad arra a kínzó kérdésre is, hogy az ígéretesnek tűnő rák elleni vakcinák miért vallottak kudarcot oly sokszor a klinikai teszteken. Ezeknél az eljárásoknál a beteg saját immunsejtjeit próbálják laboratóriumban „kiképezni” a rák felismerésére.

A Princeton kutatói rájöttek, hogy a vakcinák előállítása során alkalmazott körülmények akaratlanul is retinsav termelésére késztetik a sejteket.

Ez a molekula pedig szabotálja a folyamatot: a sejtek nem érnek be rendesen, és amikor visszajuttatják őket a betegbe, nem képesek kiváltani a remélt erős immunválaszt.

Az új csodafegyver: a KyA33

A kutatócsoport nem állt meg a probléma azonosításánál. Kifejlesztettek egy kísérleti hatóanyagot, a KyA33-at, amely képes blokkolni a retinsav termelődését mind a rákos sejtekben, mind az immunsejtekben.

Az eredmények magukért beszélnek:

Amikor a rákvakcinákat a KyA33 jelenlétében állították elő, azok egérkísérletekben sokkal erősebb immunválaszt váltottak ki, és sikeresen lassították a daganatok növekedését.

• A szer önmagában, immunterápiaként alkalmazva is hatásosnak bizonyult a daganatok visszaszorításában.

Megoldották a régi rejtélyt

Mark Esposito, a kutatás egyik vezetője szerint végre megértették az A-vitamin kettős természetét. A rákos sejtek ugyanis „süketté” válnak a retinsav jótékony, növekedésgátló hatásaira, így ők maguk nem pusztulnak el tőle. Ezzel szemben a daganat által termelt retinsav a környező immunsejteket megbénítja, így a tumor szabadon növekedhet.

A felfedezés akkora jelentőségű, hogy a kutatók már céget is alapítottak (Kayothera), hogy a laboratóriumi eredményeket minél hamarabb a betegek számára is elérhető gyógyszerré fejlesszék, amely nemcsak a rák, hanem más betegségek ellen is bevethető lehet.