Ezzel a vércsoporttal élhetünk a legtovább

Mindannyian szeretnénk hosszú, egészséges és aktív életet élni. Évszázadok óta kutatjuk ennek titkát. Beszélünk génekről, életmódról, táplálkozásról, mozgásról. Van azonban egy tényező, amelyről ritkán gondoljuk, hogy ekkora szerepe lehet, pedig már a születésünkkor eldől, és egész életünk során végigkísér minket. Ez a tényező szó szerint az ereinkben csörgedezik. Az elmúlt évek kutatásai egyre világosabban mutatják meg, hogy a vércsoportunk nem csupán egy adat az orvosi kartonunkon. Hatással lehet az immunrendszer működésére, arra, hogyan reagálunk fertőzésekre, milyen betegségekre vagyunk hajlamosabbak, és arra is, mennyi ideig élhetünk jó egészségben – írja az Origo.

A tudósok megfigyelték, hogy a vércsoport befolyásolja az interferon-termelést, amely kulcsszerepet játszik a vírusfertőzések elleni védekezésben. Ez megmagyarázhatja, miért vészelnek át egyesek könnyebben fertőzéseket, míg mások gyakrabban betegednek meg, vagy nehezebben épülnek fel. A vérben található antitestek és a vörösvértestek sajátosságai minden vércsoportnál eltérnek. Ezek az apró különbségek pedig hosszú távon komoly hatással lehetnek az egészségünkre. A kutatások során világossá vált: nincs tökéletes vércsoport, mindegyik hordoz előnyöket és kockázatokat is.

A hosszú távú megfigyelések alapján kirajzolódtak bizonyos mintázatok. A kutatások szerint vannak vércsoportok, amelyeknél gyakoribbak a megfázások és az anyagcsere-betegségek, másoknál magasabb a szívbetegségek és a vérrögképződés kockázata. Egyes csoportok kevésbé hajlamosak fertőző betegségekre, viszont érzékenyebbek daganatos problémákra. De a terhességgel összefüggő szövődmények esélye is eltérhet vércsoportonként

Amikor a kutatók nem betegségeket, hanem évtizedeken át gyűjtött adatokat, idős embereket és százéveseket kezdtek vizsgálni, egy új szempont került előtérbe: nemcsak az számít, mitől betegszünk meg, hanem az is, hogyan öregszünk. Több ezer, majd több millió ember adatainak elemzése során feltűnt, hogy bizonyos vércsoportok aránya magasabb azok között, akik elkerülték a súlyos szív- és érrendszeri betegségeket, mentálisan frissek maradtak idősebb korban, és később mutatták az öregedés klasszikus jeleit.

A Stanford Egyetem és más neves kutatóintézetek vizsgálatai azt is kimutatták, hogy az AB0-gén – amely a vércsoportot meghatározza – kapcsolatban áll az öregedési folyamatokkal, a gyulladásokkal és a krónikus betegségek kialakulásával.

Egy ponton a különálló eredmények elkezdtek egy irányba mutatni. Egy bizonyos vércsoportnál ritkábbnak bizonyultak a vérrögképződéssel járó problémák, alacsonyabb volt a stroke és a szívinfarktus kockázata, és kevesebb olyan molekulát találtak a vérben, amelyek gyulladásos folyamatokat indítanak el. Ez a vércsoport statisztikailag gyakrabban fordult elő a hosszú életet megélt emberek körében.

A jelenlegi kutatások szerint a nullás vércsoportúak élhetnek a legtovább, a legjobb egészségi állapotban.

Ugyanakkor a nullás vércsoportúaknál is előfordulhatnak problémák, például vérzési rendellenességek vagy terhességgel összefüggő magas vérnyomás. Más vércsoportok pedig más területeken élvezhetnek védelmet.

A végső tanulság mégis az, hogy a vércsoportunk egyfajta térkép: megmutatja, mire érdemes jobban odafigyelnünk. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás, a mozgás és a rendszeres szűrések pedig minden vércsoport esetében kulcsfontosságúak.