Mun Dzse In dél-koreai államfő és Donald Trump amerikai elnök megállapodtak Szöul rakétavédelmi rendszerének fejlesztésében, ezzel növelve az ország északi szomszédjával szembeni elrettentő képességét, ugyanakkor a két vezető megerősítette a párbeszéd szükségességét a phenjani rezsimmel - közölte a dél-koreai államfő hivatala pénteken.
A közlés szerint erről Donald Trump és Mun Dzse In pénteki telefonbeszélgetésében egyezett meg, vagyis három nappal azt követően, hogy az észak-koreai rezsim ballisztikusrakétát indított, amely átrepült Japán második legnagyobb szigete, Hokkaido felett és a Csendes-óceánba csapódott.
"Mun és Trump elnök megerősítette közös álláspontját, miszerint fontos Észak-Koreát visszahozni a tárgyalóasztalhoz, hogy a lehető legerősebb szankciókkal és nyomásgyakorlással békésen rendezhessék Phenjan nukleáris fenyegetésének kérdését" - mondta Park Szu-Hjun, az államfői hivatal szóvivője. Hozzáfűzte: a két vezető egyetértett abban, hogy szükséges Dél-Korea védelmi képességeinek a növelése északi szomszédja provokációival szemben, s ennek keretében felülvizsgálják a szöuli vezetés igényeinek megfelelően a ballisztikus rakétákról szóló amerikai-koreai megállapodást.
Az Egyesült Államoktól vásárolhat hadifelszereléseket Dél-Korea
Donald Trump amerikai elnök "elvi egyetértését adta" ahhoz, hogy Dél-Korea több milliárd dollár értékben vásároljon amerikai hadifelszereléseket - közölte szombaton a Fehér Ház.
Szöul korábban ismételten felvetette a szóban forgó egyezmény átdolgozását, amely jelenleg 800 kilométerre korlátozza a Dél-Korea által fejleszthető rakéták hatótávolságát, valamint maximum 500 kilogrammban határozza meg a rakéták által hordozható töltet tömegét. Szöul abban bízik, hogy a rakétatöltetek tömegét legalább 1000 kilogrammra növelhetik, ami szakértők szerint már elegendő lehet ahhoz, hogy meg tudják semmisíteni a mélyebb észak-koreai bunkereket is.
Park szerint Trump és dél-koreai kollégája továbbá szorgalmazta a háromoldalú együttműködést Japánnal a kommunista rezsim nukleáris- és rakétaprogramjának a feltartóztatására.
A dél-koreai elnöki hivatal korábbi közlése szerint Mun Dzse In Vlagyivosztokban a jövő heti Keleti Gazdasági Fórumon találkozik Abe Sindzo japán kormányfővel.
Japán lap: Észak-Korea hatalmas olajtartalékot halmoz fel a szankciók kivédésére
Észak-Korea áprilisban elhatározta, hogy egymillió tonnára növeli olajtartalékát, kivédendő az esetleges újabb nemzetközi büntetőintézkedéseket - jelentette szombat egy japán lap, egy meg nem nevezett phenjani forrást idézve. A döntést az Állami Ügyek Bizottsága hozta meg Kim Dzsong Un észak-koreai vezető indítványára. Az egymillió tonna Észak-Korea éves olaj- és olajszármazék-importjának körülbelül a fele-egyharmada - írta a Tokio Simbun. Szakértők ugyanis úgy vélik, Phenjan évente 1,5-2 millió tonna olajat és olajszármazékot importál, és ennek több mint 90 százalékát Kínából.
Az Állami Ügyek Bizottságának döntése hatására Phenjanban ugrásszerűen megnőtt az olaj és az olajtermékek ára, és sok benzinkút bezárt. Később az árak valamelyest stabilizálódtak, de nemrég elkezdtek ismét emelkedni, ami elindította a találgatást arról, hogy a hatóságok szándékosan korlátozzák a piacra jutó olaj mennyiségét. Még magas rangú tisztségviselők is csak egy nagyon korlátozott fejadagot kapnak benzinből, és rá vannak utalva arra, hogy magánkereskedőktől vásárolt benzint töltsenek az autójukba, ha el akarnak jutni a munkahelyükre - olvasható a lapban.
Észak-Korea emellett nemrég úgy döntött, hogy nem rendezi meg az eredetileg szeptember 23-24-ére Vonszan városba tervezett légi bemutatót, nyilvánvalóan azért, hogy takarékoskodjon a repülőgép-üzemanyaggal - jegyezte meg a Yonhap hírügynökség.
Merkel a globális leszerelést sürgette
Az észak-koreai válság diplomáciai úton történő megoldását szorgalmazta Angela Merkel német kancellár szombaton közzétett e heti videoüzenetében, hozzátéve, hogy a kialakult helyzetnek egészében véve a globális leszerelés felé kellene sarkallnia a nemzetközi közösséget.
"Azáltal, hogy Észak-Korea újabb rakétateszteket hajtott cégre, ismét nagyon nehéz helyzetbe kerültünk. Ennek ellenére szilárd meggyőződésem, hogy a helyzetet diplomáciai úton kell megoldani, és több erőfeszítést kell tennünk a globális leszerelés lendületbe hozására."
"Ebben döntő szerep hárul a NATO-ra és Oroszországra. Diplomáciai úton értük el azt is, hogy Iránnal megállapodást tudjunk aláírni. Ehhez hasonlóan kell cselekednünk Észak-Koreával kapcsolatban" - jelentette ki a kancellár az üzenetben, az Irán és hat nagyhatalom között 2015-ben megkötött nukleáris megállapodásra utalva.
