Száznyolcvan éve, 1837. augusztus 22-én nyílt meg Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, amely 1840-től Nemzeti Színház néven működött.
Széchenyi István gróf 1832-ben A magyar játékszínrül című röpiratában indítványozta egy olyan épület felépítését a Lánchíd közelében, a pesti Duna-parton, amely méltó helyet adhatna a magyar színjátszásnak. Az építkezés 1835-ben kezdődött a Grassalkovich Antal herceg által adományozott telken, a mai Múzeum körút és Rákóczi út sarkán. A klasszicista stílusú, dísztelen, egyemeletes épületet közadakozásból, Pest vármegye támogatásával Zitterbarth Mátyás építette fel, Telepi György tervei alapján – írja az MTI a száznyolcvan éve, 1837-ben megnyílt első Nemzeti Színházról.
Az úgynevezett Pesti Magyar Színház 1837. augusztus 22-én nyílt meg, és a város első magyar nyelvű színháza volt. (Egy német teátrum már 1812 óta működött.) Az intézmény első igazgatója Bajza József volt, a nyitóelőadáson Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című darabját mutatták be. Majd 1840-ben a színház nevét Nemzeti Színházra változtatták.
Az első évtizedben a többi között játszották Katona József Bánk bánját és Erkel Ferenc Hunyadi Lászlóját. Többnyire elsőként mutatták be a magyar klasszikusok darabjait, Vörösmarty Csongor és Tündéjét, Madách Imre Az ember tragédiáját.
A színház a hazai és főleg a francia romantikus dráma mellett Shakespeare-művek, valamint a nemzeti opera otthona lett. A Nemzeti társulatában kezdetektől a kor legnagyobb magyar színészei szerepeltek: Laborfalvi Róza, Lendvay Márton, Fedák Sári, Újházi Ede, Ódry Árpád, Blaha Lujza, Csortos Gyula, Bajor Gizi, Somlay Artúr, Major Tamás, Gobbi Hilda, Sinkovits Imre, Törőcsik Mari, Garas Dezső és sokan mások.
Hetvenegy év működés után, a Nemzeti Színház épületét tűz- és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták, és 1913-ban lebontották. A társulat a mai Blaha Lujza térre költözött, az 1875-ben épült Népszínház épületébe. Több mint fél évszázadig itt működött a színház, míg 1964-ben, a metróépítés miatt, ezt az épületet is lebontották. Évtizedekig a volt Petőfi Színház Hevesi Sándor téri felújított épülete szolgált otthonul a Nemzeti társulatának. A jelenlegi Nemzeti Színház 2002. március 15-én Madách Imre Az ember tragédiája című darabjával nyitotta meg kapuit a Bajor Gizi parkban.
Az úgynevezett Pesti Magyar Színház 1837. augusztus 22-én nyílt meg, és a város első magyar nyelvű színháza volt. (Egy német teátrum már 1812 óta működött.) Az intézmény első igazgatója Bajza József volt, a nyitóelőadáson Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című darabját mutatták be. Majd 1840-ben a színház nevét Nemzeti Színházra változtatták.
Az első évtizedben a többi között játszották Katona József Bánk bánját és Erkel Ferenc Hunyadi Lászlóját. Többnyire elsőként mutatták be a magyar klasszikusok darabjait, Vörösmarty Csongor és Tündéjét, Madách Imre Az ember tragédiáját.
A színház a hazai és főleg a francia romantikus dráma mellett Shakespeare-művek, valamint a nemzeti opera otthona lett. A Nemzeti társulatában kezdetektől a kor legnagyobb magyar színészei szerepeltek: Laborfalvi Róza, Lendvay Márton, Fedák Sári, Újházi Ede, Ódry Árpád, Blaha Lujza, Csortos Gyula, Bajor Gizi, Somlay Artúr, Major Tamás, Gobbi Hilda, Sinkovits Imre, Törőcsik Mari, Garas Dezső és sokan mások.
Hetvenegy év működés után, a Nemzeti Színház épületét tűz- és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták, és 1913-ban lebontották. A társulat a mai Blaha Lujza térre költözött, az 1875-ben épült Népszínház épületébe. Több mint fél évszázadig itt működött a színház, míg 1964-ben, a metróépítés miatt, ezt az épületet is lebontották. Évtizedekig a volt Petőfi Színház Hevesi Sándor téri felújított épülete szolgált otthonul a Nemzeti társulatának. A jelenlegi Nemzeti Színház 2002. március 15-én Madách Imre Az ember tragédiája című darabjával nyitotta meg kapuit a Bajor Gizi parkban.
