Aláírták a Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezményt, az ideiglenesen hatályba is lépett. A pontos hatások vizsgálatához több év szükséges, egyelőre csak találgatások vannak.
Múlt hét vasárnap aláírták a Kanada és az Európai Unió közötti Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodást (CETA-t), és az ideiglenesen hatályba lépett. Az éveken át tartó tárgyalássorozat kacskaringósan jutott révbe: huszonhét tagállam támogatása mellett a belga kormány azt egyedüliként, a vallon parlament aggályai miatt, nem tudta aláírni. El is kellett halasztani az ünnepélyes ceremóniát, ám miután a vallonokat meggyőzték, minden akadály elhárult az egyezmény elől.
A CETA eltörli az unió és a Kanada közti vámok és nem vámjellegű korlátozások több mint kilencven százalékát, a felek megnyitják egymás előtt szolgáltatási és közbeszerzési piacaikat, egyes szabályozási kérdéseiket egységesítik. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az aláíráskor méltatta az egyezményt, megjegyezte, hogy a szabadkereskedelem és a globalizáció milliókat védett meg az éhezéstől, hiányuk pedig elszigeteltséget, erőszakos ellentéteket eredményezhet. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is dicsérte a megállapodást, kijelentette: az uniónak elemi érdeke, hogy részt vegyen a globális versenyben, az egyezménnyel kapcsolatos magyar aggályokat pedig sikerült eloszlatni.
Aggály pedig volt bőven, nemcsak magyar, de egyéb államok is érveltek a CETA ellen. A génmódosított élelmiszerek (GMO) kérdése mellett a vitarendezési mechanizmus állt a viták célkeresztjében: az eljárás még nem lépett hatályba, csak a végleges ratifikáláskor fog, de a rendszer ellen több állam tiltakozott. A tervezet szerint a befektető perelheti az államot, ha annak intézkedése veszélyezteti a befektető profitját. Az eljárás kezdetekor a két fél, tehát az unió és Kanada a korábban kijelölt befektetési szakértőkből választ bírákat. Az érv ellene, hogy az uniós jogrend fölé helyez egy bírói fórumot, amely nem hivatásos bírákból, hanem befektetési szakértőkből áll, ráadásul az egész rendszer idegen az európai jogfelfogástól.
Az Európai Bizottság a CETA hatására gazdasági növekedést, új munkahelyeket és emelkedő kereskedelmi profitot vár, egyes kimutatások azonban éppen stagnálást és munkahelyek megszűnését vetítik előre. A fogyasztók szélesebb palettáról válogathatnak, nagyobb lesz a verseny mindkét piacon. Többet azonban nem lehet pontosan tudni, mivel még sosem volt ekkora horderejű szabadkereskedelmi egyezmény.
Ezek az egyezmények hozzásegítik az uniót és hazánkat is az újabb növekedési csatornákhoz, én inkább lehetőséget látok benne, mintsem veszélyt – nyilatkozta lapunknak Magas István. A Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Intézetének igazgatója úgy fogalmazott, hogy a nagyobb verseny leszoríthatja az árakat, amely jót tesz a fogyasztóknak. Megjegyezte még, hogy az ipari termékek nagy részére a vámok már most is sokszor szimbolikusak, ezért a nem vámjellegű korlátozások mérséklése lesz a fontos tényező.
Még nem áll fel a beruházóvédelmi bíróság
5 perces interjú: Hörcsik Richárd, az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának elnöke
– Minden vám eltűnik az unió és Kanada között?
– A vámok kilencvenkilenc százaléka, ezek csökkentésére, illetve eltörlésére fokozatosan kerül sor. Összességében az egyezmény végrehajtásának első napjától kezdve Kanada négyszázmillió euró értékben törli el az unióból származó árukra kivetett vámot. A CETA szabadkereskedelmet irányoz elő, azonban az érzékeny szektorokban az egyes termékekre vámkontingensek vonatkoznak majd, mint a feldolgozott garnélarákra vagy a bölényhúsra.
– És a szolgáltatási piac hogyan alakul?
– A legtöbb szolgáltatás tengeren át is nyújtható lesz korlátozásoktól mentesen. Ugyanakkor a piac megnyitására nem kerül sor, így a tagországok megőrizhetik teljes szabadságukat a közszolgáltatások szabályozásában. Az Európai Unió esetében az audiovizuális szolgáltatások, Kanada esetében pedig a kulturális iparágak tekintetében marad még zárva a piac.
– Hogyan tudjuk kivédeni, hogy amerikai cégek kanadai leányvállalataikon keresztül élvezzék a CETA előnyeit?
– Újólag meg kell erősíteni, hogy az esetek túlnyomó többségében egy amerikai vállalat nem élvezheti a CETA előnyeit pusztán azáltal, hogy formálisan létrehoz egy leányvállalatot Kanadában. A CETA származási szabályai is ezt hivatottak szolgálni.
– És mikor áll fel a beruházóvé-delmi bíróság?
– A CETA beruházásvédelmi része az EU-tagállamok egyöntetű igénye alapján kizárásra kerül az ideiglenes alkalmazás hatálya alól. A CETA-ban rögzített beruházásvédelmi és vitarendezési szabályok csak a végleges tagállami ratifikálás után lesznek alkalmazhatók.
GMO-szennyezéstől, élelmiszer-biztonsági gondtól, áreséstől tart a kamara
Agráraggályok az egyezmény miatt
Vöő György
Aggályokat fogalmazott meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a CETA kapcsán, még a megállapodás aláírása előtt. Szakértők szerint gondot okozhatnak a génmódosított (GMO) kanadai termékek és az unióba irányuló húsexport is.
Kanada a világ negyedik legnagyobb GMO-termelője, 12 millió hektáron termeszt génmódosított növényeket. Mindez az EU-ra veszélyt jelent, hiszen a GMO-előírások lazítását és áttételesen a GMO-szennyezés legalizálását hozhatja maga után – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) lapunk birtokába került szakértői anyagában, amely az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) mezőgazdaságot érintő hatásait elemzi. Az EU-nak Kanadától és az Egyesült Államoktól jelentősen eltérőek az ökológiai termelési normái, más a génkezeléssel kapcsolatos elvi megközelítése, valamint az állati takarmányok és a növényvédő szerek használata. A növényi és állati termékek EU-ba való esetleges liberalizált importja olyan invazív fajok bejutását is előidézheti, amelyeknek nincsenek természetes ellenségeik Európában. Ez jelentős mértékben károsíthatja a mezőgazdasági termelést, emellett veszélyeztetheti az uniós tagállamok élelmiszer-biztonságát is.
A NAK szakértői szerint vannak olyan területek, ahol profitálhatunk az egyezségből, például eredetvédelem, de jelentős exportkitettségünk miatt a kiélezett verseny a termelési költségek különbözősége miatt hátrányosan érinthet minket. Az egyezmény keretében Kanada ötvenezer tonna marhahúst és nyolcvanezer tonna sertéshúst exportálhat vámmentesen Európába. Ez a dömping lenyomja az árakat, ami az uniós, így a magyar tenyésztők megélhetését veszélyezteti, hiszen – részben a szigorúbb uniós, például élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi előírások miatt – Európában drágább a termelés. Veszélybe kerülhet az EU-ban eddig kiemelten kezelt „elővigyázatosság elve”, ami azt jelenti, hogy addig nem lehet engedélyezni például vegyszereket vagy élelmiszereket, amíg nem bizonyított, hogy nem ártalmas.
Kérdéses, hogy miként működik majd a CETA vitarendezési mechanizmusa, a beruházási bírósági rendszer. Felvetődött, hogy kanadai cégek megtámadhatják az emberi egészség és a környezet védelmében hozott kormányzati döntéseket.
