A magyar kvótareferendum elsősorban az Európai Bizottság migrációval kapcsolatos mostani javaslataira lehet hatással – írta elemzésében az Alapjogokért Központ.
Bár az Országgyűlés által kedden elrendelt népszavazás nem érintheti a tavaly szeptemberben elfogadott tanácsi kvótahatározatot, van ennél sokkal veszélyesebb uniós javaslat is, amelyre azonban a referendum már kihatással lehet – állapítja meg elemzésében az Alapjogokért Központ. Egy érvényes népszavazás eredménye csak a jövőre vonatkozhat, visszaható hatállyal nem bírhat: a kvótahatározat jogszerűségéről egy magyar indítvány nyomán az Európai Unió Bírósága fogja kimondani a végső szót – tették hozzá. Ugyanakkor az elmúlt időszakban az Európai Bizottság több olyan javaslattal is előállt, amely felső határ nélkül irányozná elő a kényszerbetelepítést, teljesen központosítaná a menekült- és bevándorláspolitikát, ráadásul súlyos pénzbüntetéssel sújtaná az abban részt venni nem akaró tagállamokat. Ezen javaslatokra pedig, ha azokat a népszavazást követően fogadná el az unió, a referendum eredménye hatással lesz – hangsúlyozzák az elemzők.
Emlékeztetnek, hogy a bizottság által múlt héten közzétett jogszabály-kezdeményezés állandó, felső korlát nélküli betelepítési kvótát hozna létre. A javaslat alapján az új rendszerből kimaradókkal migránsonként évente 250 000 eurós (mintegy 77 millió forintnyi) „szolidaritási hozzájárulást” fizettetnének. A bizottság hivatalos előrejelzései alapján idén másfél millió migráns érkezik majd Európába, ezt a számot az újfajta kvótára vetítve megállapítható, hogy hazánknak közel 4,4 milliárd euróba (1350 milliárd forint) kerülne az új rendszer negligálása.
Az összeg az elemzők szerint azért megdöbbentő, mert a jelenlegi hétéves uniós költségvetés alapján egy magyar állampolgárra mindössze 570 euró (176 ezer forint) támogatás jut évente. Ráadásul a javaslatban foglalt összeg nagyságrendekkel nagyobb annál, amennyit a tagállamok évente ténylegesen elköltenek egy menekült ellátására, így a bírság kizárólag azt a célt szolgálná, hogy a tagállamokat belekényszerítse az új szétosztási rendszerbe. A javaslat további veszélye, hogy ha a bizottság egy migráns ellátását 250 000 euróra „árazza be”, akkor Törökország a nála lévő két és félmillió migráns után nem a jelenlegi Törökország–EU-megállapodás után neki járó hatmilliárd eurót (1851 milliárd forint) követelhetne, hanem ennek több mint százszorosát – írták.
Emlékeztetnek, hogy a bizottság által múlt héten közzétett jogszabály-kezdeményezés állandó, felső korlát nélküli betelepítési kvótát hozna létre. A javaslat alapján az új rendszerből kimaradókkal migránsonként évente 250 000 eurós (mintegy 77 millió forintnyi) „szolidaritási hozzájárulást” fizettetnének. A bizottság hivatalos előrejelzései alapján idén másfél millió migráns érkezik majd Európába, ezt a számot az újfajta kvótára vetítve megállapítható, hogy hazánknak közel 4,4 milliárd euróba (1350 milliárd forint) kerülne az új rendszer negligálása.
Az összeg az elemzők szerint azért megdöbbentő, mert a jelenlegi hétéves uniós költségvetés alapján egy magyar állampolgárra mindössze 570 euró (176 ezer forint) támogatás jut évente. Ráadásul a javaslatban foglalt összeg nagyságrendekkel nagyobb annál, amennyit a tagállamok évente ténylegesen elköltenek egy menekült ellátására, így a bírság kizárólag azt a célt szolgálná, hogy a tagállamokat belekényszerítse az új szétosztási rendszerbe. A javaslat további veszélye, hogy ha a bizottság egy migráns ellátását 250 000 euróra „árazza be”, akkor Törökország a nála lévő két és félmillió migráns után nem a jelenlegi Törökország–EU-megállapodás után neki járó hatmilliárd eurót (1851 milliárd forint) követelhetne, hanem ennek több mint százszorosát – írták.
