Magyarország nem lesz a Federal Reserve (Fed) kamatemelésének vesztese, de a változás természetesen hatni fog – mondta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arra a hírre reagálva, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény szerdán este kamatot emelt.
Kilenc év után szerdán megemelte az irányadó kamat 0,0-0,25 százalékos sávját 25 bázisponttal 0,25-0,50 százalékra a Fed. Varga Mihály közölte: a Fed döntésével azok az országok – például Kína és Brazília – kerülhetnek nehezebb helyzetbe, amelyek nagymértékben eladósodtak és ki vannak téve a nyersanyagárak változásának. Magyarország nem tartozik ebbe a körbe – jelentette ki, kifejtve: az ország az elmúlt években jelentősen csökkentette adósságállományát, és sikerült elérni azt is, hogy a magyar államadósság finanszírozása teljesen biztonságossá vált – írta a távirati iroda. A nemzetgazdasági miniszter szerint a kamatdöntés – ahogy a világgazdaság egészére – Magyarországra is hatni fog. A Fed a következő években folyamatosan emelni fogja majd a kamatszintet, és emiatt versenyhelyzet áll elő, a tőke biztonságos befektetési lehetőségeket keres.
Mint ismeretes, a Fed monetáris döntéshozó testülete, a nyílt piaci bizottság (FOMC) 2008 decembere óta tartotta gazdaságösztönző céllal zéró közeli szinten az irányadó kamatot. A mostani az első emelés 2006 június 29. óta. A FOMC egyhangúlag döntött az emelés mellett. A FOMC előrejelzései szerint az irányadó kamat mediánja 2016-ban 1,375 százalék, 2017-ben 2,375 százalék, 2018-ban pedig 3,250 százalék lesz.
„Az amerikai gazdaság teljesítménye alapján elérkezett az ideje a monetáris szigorítás megkezdésének, annak mértéke az irányadó kamatok mérsékelt emelését tette indokolttá, maga az emelés ténye pedig a Fed növekedés folytatódásába vetett bizalmát fejezi ki” – jelentette ki Janet Yellen, a Fed elnöke a kamatdöntést követő tájékoztatón. A kamatemeléssel egy „rendkívüli időszak” végére tettünk pontot – szögezte le, hangsúlyozva, hogy a hosszú idő után először meghozott szigorító lépésnek „nem szabad indokolatlanul nagy jelentőséget tulajdonítani” – írta az MTI. Hangsúlyozta, az infláció céltól messze elmaradó alakulása egyértelműen az energiaárak esésének tulajdonítható, azt pedig átmeneti tényezőnek kell tekinteni.
Általános „fellélegzési ralit” indított el a Fed kamatemelése, és ez segített a forintnak is. A döntés bejelentése előtt ugyanis már 318 közelében járt a forint az euróval szemben, majd utána 315,5 körülig visszaugrott – írta a Portfólió.
Javaslatok a NAV csúcsvezetőire
A nemzetgazdasági miniszter négy helyettes államtitkárt javasol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) élére. Személyükben Varga Mihály biztosítékot lát arra, hogy január elsejétől az adófizetők már csak az új, ügyfélbarát szemlélettel találkozhatnak – közölte a minisztérium. A javaslat szerint Tamásné Czinege Csilla az adószakmai ügyekért, Molnár Tamás a vámszakmai és a nemzetközi ügyekért, Szeleczki Zsuzsanna Judit a hatósági és a felügyeleti ügyekért, míg Sors László a bűnüldözési és a nyomozóhatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkári posztot tölti majd be. A NAV központi irányítás főigazgatói posztjára a miniszter Marsi Márta Erzsébetet nevezi ki. Kivételes eljárásban fogadta el az Országgyűlés a NAV átalakításáról szóló törvényt, így jövőre kétszintű központi hivatal lesz a NAV.
(BG)
Történelmet írt az Amerikai egyesült államok
2 perces interjú: Kovács Bálint az Equilor Befektetési Zrt. elemzője
– Mi az oka annak, hogy kilenc év után kamatot emelt a Federal Reserve?
- A Fed azért is döntött a kamatemelés mellett, mert noha a munkaerőpiacon, a vállalati szektorban és a belső fogyasztás terén már egyértelműen javulás látható, ám a béroldali inflációs nyomás erősödéséhez az addigi jegybanki politika kevésnek bizonyult. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a jegybank egyik elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. Másfelől a kamatemelés azt jelzi, hogy az amerikai gazdaság teljesítménye javul, és a Fed arra számít, hogy a növekedési ütem erősödni fog.
- Milyen módon várható a fogyasztói árszint emelkedése?
- A jegybankelnök újságírói kérdésre sem fejtette ezt ki, de azt közölte, hogy jövőre már 1,6 százalékos rátával számolnak az idei 0,4 százalékkal szemben. Hozzátéve, hogy a Fed a szeptemberi előrejelzéséhez képest tíz bázisponttal korrigálta le az inflációs várakozásukat 1,7-ről 1,6 százalékra.
- Éreztette hatását az emelés az állampapírpiacon?
- Igen, elsősorban a rövid lejáratú hozamszintek ugrottak meg. A kétéves lejáratú állampapír hozama 2010 óta először ismét egy százalék felé került.
- Visszavetheti-e mindez a személyes fogyasztást?
- Nem. Ugyan a jegybanki alapkamathoz köthető különféle hitelkamatok is felfelé módosultak, a lakosság GDP-hez mért eladósodottsága közel húsz százalékkal került lejjebb a válság idején látott szinteknél, így jóval kisebb megterhelést jelent a háztartásoknak a hitelkamatok emelkedése.
