Semmissé nyilvánította a Kúria az 1956-os forradalom után államellenes bűncselekmények vádjával kivégzett Nagy Imre és társai felett kimondott ítéletet.
Nagy Imre miniszterelnök és társai ügyében 1989 nyarán a Kúria jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság már hatályon kívül helyezte a három évtizeddel korábbi ítéletet és felmentette a vádlottakat. A legfelsőbb bírói fórum akkor kimondta: a Nagy Imre-per a maga korában hatályos jog szerint is törvénysértő volt. A Kúria a tegnapi emlékülésén a Legfőbb Ügyészség indítványára igazolást adott az ítélet semmisségéről, amelyben egyhetes zárt tárgyalás után 1958-ban halálra ítélték Nagy Imrét, Gimes Miklóst és Maléter Pált, továbbá börtönbüntetéssel sújtották Kopácsi Sándort, Donáth Ferencet, Tildy Zoltánt, Jánosi Ferencet és Vásárhelyi Miklóst, valamint egy másik eljárásban az év tavaszán halálra ítélték Szilágyi Józsefet. Ezzel a legfőbb bírói fórum továbbment a ’89-es ítéleten, leszögezve, a két 1958-as döntés csak formáját tekintve bírói ítélet, valójában nincs közük az igazságszolgáltatáshoz.
A Kúria fejet hajt az áldozatok előtt – mondta az indoklásban Kónya István, az eljáró tanács elnöke, a Kúria elnökhelyettese a távirati iroda beszámolója szerint. Emlékeztetett, az egyfokú, jogorvoslat kizárásával zajló eljárásban még kegyelmet sem kérhettek a halálraítéltek: az 1958. június 15-én meghozott halálos ítéleteket másnap végrehajtották. Színjáték zajlott, ártatlanok bűnösségét mondták ki, legitim kormányzat tevékenységéért szabtak ki büntetést – fogalmazott. Hozzátette, a bírói hivatásrend a semmisség kimondásával szabadulhat meg ezektől a döntésektől, amelyek tanulsága, hogy a bíró csak a törvényeket alkalmazhatja, és nem engedhet semmilyen külső befolyásolásnak.
Sódor István, a Legfőbb Ügyészség képviselője közölte, további több mint kétszáz, az 1956-os forradalom után halálra ítélt személy ügyét tanulmányozzák. Ezt egy idén nyáron életbe lépett törvény teszi lehetővé a Kúria számára a Legfőbb Ügyészség, illetve az érintettek kezdeményezésére.
A Kúria fejet hajt az áldozatok előtt – mondta az indoklásban Kónya István, az eljáró tanács elnöke, a Kúria elnökhelyettese a távirati iroda beszámolója szerint. Emlékeztetett, az egyfokú, jogorvoslat kizárásával zajló eljárásban még kegyelmet sem kérhettek a halálraítéltek: az 1958. június 15-én meghozott halálos ítéleteket másnap végrehajtották. Színjáték zajlott, ártatlanok bűnösségét mondták ki, legitim kormányzat tevékenységéért szabtak ki büntetést – fogalmazott. Hozzátette, a bírói hivatásrend a semmisség kimondásával szabadulhat meg ezektől a döntésektől, amelyek tanulsága, hogy a bíró csak a törvényeket alkalmazhatja, és nem engedhet semmilyen külső befolyásolásnak.
Sódor István, a Legfőbb Ügyészség képviselője közölte, további több mint kétszáz, az 1956-os forradalom után halálra ítélt személy ügyét tanulmányozzák. Ezt egy idén nyáron életbe lépett törvény teszi lehetővé a Kúria számára a Legfőbb Ügyészség, illetve az érintettek kezdeményezésére.
