Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során mintegy 47,5 millió választópolgár dönthet arról, hogy az Európa-barát, centrista Emmanuel Macron (az utolsó felmérések az ő diadalát vetítik előre) vagy pedig a hazáját az Európai Unióból kivezetni szándékozó Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben. A választás napján végzett belga felmérések szerint Macron a szavazatok 60 százalékát kaphatja meg, ezzel nagy fölénnyel meg is nyerné a választást.
Belga felmérések: Nagy fölénnyel nyert Macron
Belga sajtójelentések szerint több közvélemény-kutatás eredményei is azt mutatják, hogy a centrista, Európa-barát Emmanuel Macron nagy fölénnyel nyerheti meg a francia elnökválasztás második fordulóját vasárnap. Négy - közelebbről nem megnevezett - intézet felmérése szerint Macron a szavazatok több mint 60 százalékát szerezheti meg a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltjével, Marine Le Pennel szemben - jelentette a Le Soir című belga lap internetes oldalán. Az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió előrejelzése szerint Macron a voksok 62-64 százalékát kaphatja. Ezek a becslések nem részeredményeken, hanem a választás napján készült közvélemény-kutatásokon alapulnak. Azt ugyan nem közölték, hogy mely intézetek, hány ember megkérdezésével készítették a felméréseket, viszont az április végi első fordulóban a belga sajtóban hasonló forrásból megjelent előzetes becslések megbízhatóan vetítették előre a szavazás végeredményét.
Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó 1,3 millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött az elnökválasztás második fordulója. Az anyaországban vasárnap reggel 8 órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók.
A pénteken éjfélkor életbe lépett kampánycsend előtt nyilvánosságra hozott utolsó felmérések az egy éve alakult és magát a hagyományos jobb- és baloldali pártok fölé helyező En Marche! (Lendületben!) nevű saját politikai mozgalmát vezető, 39 éves Emmanuel Macron biztos győzelmét jelzik. A leköszönő Francois Hollande szocialista államfő volt tanácsadója, majd gazdasági minisztere 61,5-62 százalékos támogatottsággal győzheti le a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltjét. A 48 éves Marine Le Pennek a szavazatok 38-38,5 százalékát jelzik előre a közvélemény-kutatások.
A közvélemény-kutatások szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a jogosultak háromnegyede kíván az urnákhoz vonulni, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók közel nyolcvan százaléka szavazott.
Macron kampánystábja péntek este azt közölte, hogy "jelentős és összehangolt számítógépes támadás" áldozata lett, ennek következtében több tízezer levél, fénykép és más belső dokumentum került nyilvánosságra a közösségi médiában. Értékelésük szerint a támadás "a demokrácia destabilizálására irányul, ahogy az az Egyesült Államokban is történt a legutóbbi elnökválasztás alatt".
Rendőri készültség mellett várják az eredményt Vincennes-ben
Jelentős biztonsági készültség van a francia fővárostól délkeletre fekvő Bois de Vincennes parkerdőben, ahová Marine Le Pen radikális jobboldali elnökjelölt várja a választókat a francia elnökválasztás második, vasárnapi fordulójának végeztével: a helyszínen harminc rendőrségi furgon és egyenruhás rohamrendőrök tucatjai vonultak fel. Az ANSA olasz hírügynökség értesülései szerint a készültség nem csak a terrorveszély, de a radikális jobboldali elnökjelöltet ellenző csoportok esetleges erőszakos fellépéseivel szembeni védelmet is szolgálják. A kedvelt kirándulóhelyre a koraesti órákban már kezdenek tömegesen érkezni a Nemzeti Front hívei, hogy a parkerdő északnyugati csücskében található Chalet du Lac étteremnél várják az elnökválasztás eredményét.
Az elnökválasztási kampányt ellenőrző országos bizottság (CNCCEP) azt kérte a francia sajtótól, hogy ne közöljék a belső levelezésnek a tartalmát, mert az bűncselekménynek minősülhet, egyrészt mert hamis tartalmak is lehetnek e kiszivárogtatott szövegek között, másrészt pedig az érvényben lévő kampánycsendet is megsérthetik.
A franciák 1958 óta tízedik alkalommal választják meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették, s most először nem került be egyik hagyományos bal- vagy jobboldali párt jelöltje sem a második fordulóba.
Ez az első alkalom, hogy az elnökválasztást rendkívüli állapot idején tartják, amely a 2015. november 13-i - 130 áldozatot követelő - párizsi iszlamista merénysorozat óta van életben. A választókörzeteket mintegy 50 ezer rendőr és csendőr biztosítja, közülük 12 ezren Párizsban és a fővárosi agglomerációban teljesítenek szolgálatot.
Mindkét jelölt az ország északi részén voksol: Emmanuel Macron a Calais-hoz közeli Le Touquet nevű tengerparti kisvárosban, ahol feleségével nyaralója van, Marine Le Pen pedig a Nemzeti Front egyik legfőbb bázisának számító Hénin-Beaumont-ban.
A hatóságok egész nap nagy erőkkel biztosítják a két jelölt kampánystábjának székhelyeit és azokat a helyszíneket is, ahol győzelem esetén a két tábor spontán ünneplése várható, miután az első forduló estéjén anarchista tüntetők összecsaptak a rendőrökkel Párizs belvárosában a République és a Bastille terek közelében.
Emmanuel Macron a Louvre múzeuma előtti térre, Marine Le Pen pedig a Párizshoz közeli Vincennes-i parkerdőbe várja híveit az eredményhirdetés után.
Az új köztársasági elnököt legkésőbb május 14-én beiktatják hivatalába, aznap jár le ugyanis Francois Hollande mandátuma. A megválasztott államfő által kinevezett új kormányfő fogja vezetni a kampányt a június 11-én és 18-án esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választások előtt.
Délután ötig a választók 65 százaléka voksolt
Több helyen erős Le Pen
A közvéleménykutatási eredmények az elmúlt öt napban 23-26 százalékpontos különbséget mutattak a két francia elnökjelölt között Emmanuel Macron javára, de a komoly munkaerő-problémákkal küzdő régiókban erős Marine Le Pen támogatottsága - hívta fel a figyelmet Pócza István, a Századvég Alapítvány kutatója az M1 aktuális csatornán vasárnap. Sokan azt várták, hogy alapvető változások következnek be, az Európai Unióval szemben erősen kritikus erők veszik át Európában, illetve Franciaországban a vezető szerepet. Ez nem történt meg, ugyanakkor ha az EU nem indul el más irányba a jövőben, akkor a kritikus választók tábora nőhet - fejtette ki a szakértő.A francia elnökválasztás vasárnapi második fordulójában a választók 65,3 százaléka adta le szavazatát délután 5 óráig - közölte a francia belügyminisztérium.
Ez a részvételi arány alulmarad az előző három elnökválasztás hasonló időpontjában mért értékekhez képest: 2012-ben 72, 2007-ben 75, 2002-ben 67 százalék körül volt a részvételi arány délután 5 órakor.
Az április végi első fordulóban is jóval többen adták le szavazatukat délután 5 óráig, akkor csaknem 70 százalékos volt a részvételi arány.
Mintegy 47,5 millió választópolgár dönthet arról, hogy a centrista Emmanuel Macron vagy pedig a Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen töltse be az államfői tisztséget a következő öt évben. Az utolsó felmérések az egy éve alakult és magát a hagyományos jobb- és baloldali pártok fölé helyező En Marche! (Indulás!) nevű saját politikai mozgalmát vezető Macron biztos győzelmét jelzik, 61,5-62 százalékos támogatottsággal a Nemzeti Front jelöltjével szemben, akinek a szavazatok 38-38,5 százalékát jelzik előre a közvélemény-kutatások.
Közvélemény-kutató intézetek felmérései szerint a teljes részvételi arány 73-75 százalék körül várható.
Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók.
