A július-szeptemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 38 ezerrel 189 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal 4,1 százalékra csökkent - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 25-54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal 3,5 százalékosra, az 55-64 évesek 0,5 százalékponttal szintén 3,5 százalékra csökkent.
Július-szeptemberben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 451 ezer volt, 60 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája egy év alatt 1,6 százalékponttal 68,7 százalékra emelkedett - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 97 ezerrel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 35 ezerrel csökkent.
Az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak, a 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal 84,2 százalékra javult, az idősebb, 55-64 éves korosztályba tartozók foglalkoztatási rátája pedig 1,8 százalékponttal 52,4 százalékra emelkedett.
Varga Mihály: A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhető a foglalkoztatottak számának növekedése
A kedvező gazdasági folyamatoknak és a kormány intézkedéseinek köszönhetően 741 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta, a versenyszektor 560-570 ezerrel növelte a munkahelyek számát - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adataira reagálva.
A miniszter kiemelte, az adatok azt mutatják, hogy a magyar gazdaság folyamatosan nő, a hatéves bérmegállapodás és adócsökkentési program emellett újabb lendületet adhat a munkaerőpiacnak, tovább ösztönözve a foglalkoztatást.
Mint fogalmazott, idén egy olyan gazdasági környezet vált valóra, amely lehetővé tette, hogy 2018. január 1-jétől 2 helyett 2,5 százalékkal csökkentsék a szociális hozzájárulási adó mértékét. Emellett folytatódik a bérek növelése, a minimálbér összege 8 százalékkal, a garantált bérminimumé pedig 12 százalékkal emelkedik.
Varga Mihály hangsúlyozta, a munkanélküliség az elmúlt 25 évben még soha nem volt ennyire alacsony, amihez a Munkahelyvédelmi akció, az Ifjúsági garancia program és a kormányzat további foglalkoztatáspolitikai és aktivitást ösztönző intézkedései is hozzájárultak.
Horváth András, a Takarékbank elemzője arra számít, hogy foglalkoztatottak száma idén már nem éri el a 4,5 milliót, erre 2018 nyaráig várni kell, a munkanélküliség csökkenése azonban folytatódik: idén a nyár végére 4 százalékra csökkenhetett a ráta, míg éves átlagban 4,2 százalék lehet ez a szám, 2018-ban pedig 3,8 százalékig süllyed a munkanélküliség.
A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is csaknem 700 ezres munkaerő tartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve - tette hozzá az elemző. Az egészségesebb foglalkoztatási szerkezet érdekében a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló átvezetésére lenne szükség a versenyszférába. A foglalkoztatás bővülésének lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és a foglalkoztatottság kezdi elérni a csúcsát a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint is folytatódhat jövőre a munkanélküliségi ráta lassú csökkenése. A feszes munkaerőpiac segíthet abban, hogy a reálbér emelkedési üteme fennmaradjon 2018-ban is, ami a GDP növekedését erősítheti a bővülő keresleten keresztül.
Az emelkedő bérek és az erősödő kereslet idővel az inflációs folyamatokat is felgyorsíthatja. Az Erste Bank várakozása szerint idén 3,7 százalékkal, jövőre 3,4 százalékkal emelkedhet a magyar bruttó hazai termék, amihez érdemben hozzájárul majd a háztartások emelkedő vásárlóereje. Becslésük szerint az infláció idén 2,4, jövőre pedig 3,4 százalékos lehet.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a munkanélküliségi ráta már megközelíti a 4 százalékos szintet, ami lényegében a teljes foglalkoztatottságnak felel meg. Így már szerkezeti változásra lenne szükség ahhoz, hogy a munkaerőpiac ne gátolja a gazdasági növekedést. A közfoglalkoztatottak száma csökken, miközben az aktivitási ráta javulást mutat, azaz a közfoglalkoztatásból kikerülők az elsődleges munkaerőpiacon találtak munkát - mondta.
A K&H Bank vezető elemzője fontosnak tartja, hogy a közfoglalkoztatottak még nagyobb számban találhassanak munkát az elsődleges munkaerőpiacon. A legnehezebben az alacsony képzettségűek találnak munkát, ezért is lenne szükség átfogó képzési programokra, amelyek eredményeként az egyre több szektort érintő munkaerőhiányt is enyhíteni lehetne.
