Az európai uniós forrásoknál a visszatérítendő támogatások felhasználásáról, az állami alkalmazottak számának csökkentéséről, a kis- és közepes vállalkozói szektorban rejlő lehetőségekről, valamint régiónk felemás sikereiről is szó esett tegnap a Figyelő Top200 konferenciáján.
A kormány az uniós forrásoknál a visszatérítendő támogatási formák felhasználását erősíti, és arra is törekszik, hogy csak piacképes elképzelések, cégek kapjanak támogatást – mondta a Miniszterelnökség államtitkára. Csepreghy Nándor hangsúlyozta: Magyarország akkor cselekszik helyesen, ha szuverenitása érdekében a pénzügyi stabilitásra, a kiszámítható gazdaságpolitikára és a világos energiapolitikára fókuszál. Jó esély van arra, hogy 2020 után már majd nem érkeznek kohéziós támogatások a térségbe, a britek kilépésekor pedig számolni kell ezeknek a pénzeknek a csökkenésével – mondta. Lepsényi István államtitkár az Irinyi-tervről beszélt, amelynek célja, hogy a hazai feldolgozóipar új lendületet vegyen, a bruttó hazai terméken (GDP) belül pedig nagyobb súlyt kapjon a digitalizáció, 2020-ig legalább harminc százalékot. Szerinte a magyar gazdaság ugyan függ a külföldi tőke beáramlásától, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a kis- és középvállalkozói szektorban rejlő jelentős fejlődési lehetőséget. A közép-európai régió nyugatról nézve a legsikeresebb országcsoport – jelentette ki előadásában Jozef Sikela, az Erste Group Bank AG igazgatóságának tagja. A szakember figyelmeztetett, hogy a három százalék körüli gazdasági növekedés több sebből vérzik. A főként a lakossági fogyasztás által vezérelt növekedés nagyon szerény beruházási kedvvel párosul, holott a kamatkörnyezet rég nem volt ilyen kedvező. Ha ma ezt kihasználjuk, könnyen felélhetjük a jövőt, ami a monetáris politika változásával kiszámíthatatlanná válhat. A cseh bankár hozzáfűzte: az elmúlt tizenhét évben tizenötmillió munkavállaló vándorolt el a régióból, ami viszont a versenyképesség növekedésének szab hatalmas gátat.
Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója a kisebb méretű vállalkozások tőzsdére vonzásának fontosságát mutatta be, ami a megújult hazai börze következő időszakának legfőbb iránya. A tőzsdéről finanszírozni a cégek fejlesztéseit, növekedését, komoly alternatíva a bankhitelekkel szemben – húzta alá.
