Gazdaságfejlesztésünk fontos szakaszához érkeztünk. A következő évek ugyanis meghatározók lehetnek Magyarország hosszú távú versenyhelyzete szempontjából – közölte tegnap Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlésén.
„Olyan pályára akarjuk átállítani a magyar gazdaságot, amely számottevő külső források nélkül is biztosítani tudja a dinamikus növekedést. Ennek eléréséhez több célkitűzést kell megvalósítanunk egyszerre: folytatnunk kell az adósságcsökkentést, gazdaságunk továbbfejlesztése érdekében meg kell tennünk a szükséges lépéseket, emellett gondoskodnunk kell a beruházások, a fejlesztések növeléséről, ugyanakkor fokozottan kell vigyáznunk a költségvetési fegyelem megtartására is” – hangsúlyozta Hornung Ágnes a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlésén. Az államtitkár aláhúzta: a célok eléréséhez meg kell teremteni a gazdaság hosszú távú növekedésének hajtóerejét, amelyhez az újraiparosítási program megvalósítása szükséges, s ehhez keretet ad az Irinyi-terv, az Ipar 4.0 és a Jedlik Ányos-terv; a hazai és az uniós forrásokat pedig „ide” kell összpontosítani. „Középpontban áll a szakképzési rendszer fejlesztése, illetve a foglalkoztatásra vonatkozó szabályozás áttekintése, folytatjuk a fegyelmezett költségvetési politikát is ahhoz, hogy belátható időn belül hiány nélkül működjön az állam. Napirenden van a bürokrácia radikális csökkentése, az adózás s a vállalkozásokkal kapcsolatos más adminisztratív terhek esetében is” – részletezte az államtitkár, s kitért arra is, hogy éves GDP-bővülésünk 2015-ben is az EU növekedési átlaga felett, 2,9 százaléknál tartott. Növekedési pályán vagyunk, megerősödött a pénzügyi stabilitás, és javult a vállalatok, vállalkozások és a háztartások jövedelmi pozíciója is – szögezte le. Szólt arról is, hogy Franciaország az ötödik legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, s a kétoldalú kereskedelmi forgalom 2015-ben több mint tíz százalékkal emelkedett, értéke elérte a 8,3 milliárd eurót. Franciaország az egyik legjelentősebb befektető Magyarországon: a francia eredetű közvetlen tőkebefektetés mértéke mintegy 8-9 milliárd euróra tehető. Mindemellett a hazánkban jelenlévő csaknem négyszáz francia érdekeltségű vállalat majdnem ötvenkétezer embernek ad munkát.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Figyelőnek úgy nyilatkozott, hogy bár magas a huszonhét százalékos áfa, a csökkentésére nincs szabad forrás a jövő évi büdzsében. Ugyanakkor a kormány hosszú távon az áfa felső kulcsát huszonöt százalékra vagy az alá csökkentené. Elmondta azt is, hogy a konvergenciaprogram készülő módosításában nem kell sok mindent átírni, „talán az adósságszámon kell igazítani”. Egyébként az adósságszint már most sem lenne akadálya az euró bevezetésének. Arra a felvetésre, hogy mikor lesz magyar euró, azt mondta: „sokat gondolunk rá, még ha nem is beszélünk róla”.
Kötvénykibocsátást vizsgál a kormány
A beruházások finanszírozását, az exportpiacokra jutás feltételeit javíthatja az a fórum, amelyet a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) és a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezett. Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár a tegnapi konferencián kiemelte: Magyarország 2014-ben előnyös feltételekkel újította meg tagságát. A kormány vizsgálja a magyarországi kötvénykibocsátás lehetőségét.
