Újabb menekültügyi szigorításokról szóló javaslatokat fogadott el és terjesztett a törvényhozás elé szerdai ülésén a német kormány.
A javaslatok azt szolgálják, hogy a hatóságok könnyebben ellenőrizhessék és hazatelepíthessék a veszélyesként számon tartott elutasított menedékkérőket, és könnyebben megállapíthassák az újonnan érkező menedékkérők személyazonosságát.
Németországban nagy és tartós a terrorfenyegetettség a belső elhárítás vezetője szerint
Nagy és tartós Németország terrorfenyegetettsége, és egyre több a merénylet elkövetésére vagy támogatására hajlandó iszlamista - mondta a belső elhárításért felelős szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője szerdán egy berlini konferencián. Hans-Georg Maassen arról is beszélt, hogy Oroszországnak tulajdonítható informatikai támadások érik Németországot.
A nemzetbiztonsági szolgálat vezetője a 20. európai rendőrségi konferencián (EPK) tartott előadásában kiemelte, hogy Németország nemzetközi környezete mélyreható átalakuláson megy keresztül. Az új amerikai kormány külpolitikája például továbbra is csak egy "nagy kérdőjel", az Oroszországgal folytatott viszonyban pedig megfordulni látszik az a folyamat, amelynek során az egykori ellenségből partner lett és megnyílt a barátság lehetősége.
Jellemző az "európai politikát gyűlölő" populista pártok előretörése is, az "arab tavasz" helyét pedig az "arab jégkorszak" vette át, és a menekültválság révén mintegy egymillió arab származású ember, többnyire fiatal férfi érkezett Németországba, 70-80 százalékuk útlevél és iratok nélkül.
A biztonsági szerveknek ebben a folyamatosan változó helyzetben kell küzdeniük az iszlamista terrorizmus ellen, amely azonban szintén változóban van. A 2011. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után időszakban nagyobb létszámú csoportok, terrorkommandók ellen kellett fellépni, most viszont egyedül dolgozó terroristákkal, vagy legföljebb néhány emberből álló egységekkel szemben. Így a 2016-ban Európában történt 15 merénylet közül csupán hármat követtek el nagyobb létszámú csoportok. Az is új jelenség, hogy számos terrorista az Iszlám Állam soraiban szerzett tapasztalatok révén kipróbált harcosként érkezik Európába, és "jobban bánik a Kalasnyikovval, mint nem egy készenléti rendőr".
A terrorcselekmény elkövetésére vagy támogatására hajlamosnak tartott iszlamisták száma tavaly 1200-ról 1600-ra emelkedett Németországban, és a hatóságokhoz naponta átlagosan 2-4 értesülés fut be konkrét fenyegetettséggel kapcsolatban.
Hans-Georg Maassen kiemelte, hogy az iszlamisták egyre inkább az interneten, közösségi portálokon vagy azonnali üzenetküldő szolgáltatások használatával szervezkednek, és a radikalizálódás terepe is mind inkább a "kibertér", a digitalizációval létrejött világ. Az így kialakuló "online iszlamista mecsetközösségek" létezését a hálózaton kívüli világban legfeljebb annak révén lehet észrevenni, hogy megváltozik valakinek a magatartása, de azt nem lehet tudni, hogy ki tartozik még abba a társaságba, amelybe belekeveredett.
A digitalizáció szélesebb értelemben is súlyos nemzetbiztonsági kihívás, a sérülékenység folyamatosan növekedik, mert Nyugat mindennapi élete egyre inkább összefonódik a kibertérrel, a negyedik ipari forradalomnak vagy 4.0-ás iparnak is nevezett átalakulással - a digitalizáció és az ipari termelés összekapcsolódásával - még nagyobbá válik a támadási felület.
A kibertér olcsó és hatékony lehetőséget nyújt olyan célok elérésére, amelyekhez a hálózaton kívüli világban sok erőforrásra és kiterjedt hírszerzési infrastruktúrára lenne szükség. Így a digitalizáció révén módosítani lehet az erőviszonyokon, "néhány jól képzett kiberharcossal térdre lehet kényszeríteni egy ipari államot, Dávid a győzelem esélyével küzdhet meg Góliáttal" - mutatott rá a BfV elnöke.
Mint mondta, a hírszerző szolgálatok hagyományos célokra, kémkedésre, szabotázsra, dezinformációra - félrevezetésre -, beszivárgásra és a befolyásszerzésre használják digitalizáció lehetőségeit. Ezt Németország is érzi, nagyjából 2007 óta egyre erősebben. Különösen aggasztó a feltehetően Oroszországnak tulajdonítható informatikai támadások sora, köztük a vélhetően orosz katonai és kormányzati intézmények irányítása alatt álló APT28 csoport 2015-ben végrehajtott támadása a szövetségi parlament (Bundestag) ellen.
Az előbbivel kapcsolatban Thomas de Maiziere belügyminiszter a kormányülés után tett nyilatkozatában kiemelte, hogy a védelemre szoruló menedékkérőket be kell fogadni, a védelemre nem szoruló embereknek viszont távozniuk kell, a "távozási kötelezettség" érvényesítésén pedig javítani kell, mert az idén nagy számban hoz elutasító döntéseket a kérelmeket elbíráló szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF).
A kormány ugyan előnyben részesíti és anyagilag is támogatja az elutasított menedékkérők önkéntes távozását, de mindazokkal szemben, akik nem élnek a lehetőséggel, érvényesíteni akarja az ország elhagyására kötelező hatósági határozatokat. Ezért javasolja, hogy - a csoportos hazatoloncolások megkönnyítése céljából - emeljék négyről tíz napra a kitoloncolási őrizet maximális időtartamát.
Javasolja azt is, hogy a közveszélyesként számon tartott és elutasított menedékkérők esetében szélesítsék a legfeljebb hat hónapig tartó, úgynevezett kitoloncolási biztonsági őrizet elrendelésének lehetőségét. Amennyiben a biztonsági őrizetre mégsem lehetséges, lábbilincsnek is nevezett elektronikus nyomkövető jeladó állandó viselésére kell kötelezni ezeket a veszélyes embereket.
Az újonnan érkező menedékkérőkkel kapcsolatban a kormány javasolja a BAMF felhatalmazását a kérelmezők mobiltelefonjának, táblagépének, laptopjának vagy egyéb adathordozóinak elemzésére a személyazonosság megállapítása céljából, a személyes adatok védelmét szabályozó előírások keretén belül. Az elképzelés szerint a hatóság csak akkor nézheti át a kérelmezők eszközeit, ha a személyazonosság megállapításának többi lehetőségét már kimerítette.
Ez nem új elem a német hatóságok gyakorlatában, a tartományi szintű idegenrendészeti hivatalok most is hozzáférhetnek a külföldiek személyes tulajdonában álló adathordozókon tárolt információkhoz, és a jogállamiságot tekintve "helyénvaló és olcsó" megoldás, hogy a BAMF-ot is felruházzák ezzel a jogkörrel - emelte ki Thomas de Maizire.
Minisztériumának szóvivője a napokban még úgy becsülte, hogy hetekig eltarthat a javaslat tárcaközi egyeztetése és véglegesítése. Ezzel kapcsolatban Thomas de Maiziere hangsúlyozta: "nagy teljesítmény", hogy a szövetségi kormány az ügyben a tartományokkal kötött megállapodástól számítva két hét alatt elkészítette a csomagot.
A további javaslatokról szólva kiemelte, hogy el kell rendelni mindazon menedékkérők "röghöz kötését", akik hamis adatokat adnak meg vagy nem működnek együtt a hatóságokkal kilétük felderítésében. A kormány javaslata szerint ezek a kérelmezők ügyük elbírálásáig nem hagyhatnák el a kijelölt települést vagy járást.
A törvénycsomag elsősorban a karácsony előtt Berlinben egy elutasított menedékkérő, Anis Amri által végrehajtott iszlamista terrortámadás tanulságain alapul. Van azonban egy olyan elem is, amely a tavaly nyáron a bajorországi Ansbachban elkövetett iszlamista merénylet tanulságaira épül: e javaslat szerint a BAMF-ot fel kell hatalmazni arra, hogy megoszthassa más hatóságokkal a menedékkérőkről szerzett, biztonsági szempontból lényeges adatait.
Helytelen, hogy az adatvédelmi előírások miatt a BAMF nem értesítheti a biztonsági szerveket például arról, hogy egy menedékkérő öngyilkosságot követhet el - mondta Thomas de Maiziere, utalva az ansbachi merényletet elkövető szíriai menedékkérőre, akit önveszélyesként tartottak számon.
Az ansbachi robbantásos merényletben az elkövető meghalt, 15 ember megsebesült. A karácsony előtti berlini támadásban 12 ember meghalt, 53 megsebesült. Mindkét elkövető az Iszlám Állam terrorszervezet nevében hajtott végre terrorcselekményt.
