Nagyszabásúra és áthallásosra sikeredett a német újraegyesítés megünneplése. Joachim Gauck államfő a migrációról is beszélt, jelenlegi és volt orosz vezetők pedig burkolt párhuzamokat vontak a múlttal.
A keletnémetek 1989-es békés forradalma nagy ajándék volt a nyugatnémeteknek, hiszen a német történelemben először sikerült tartós győzelemre vinni a szabadságért vívott küzdelmet – mondta Joachim Gauck német államfő szombaton Frankfurtban, a német egység helyreállításának huszonötödik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A szövetségi elnök szerint a nyugatnémetek az alaptörvényt, működő demokráciát, független igazságszolgáltatást és a társadalmi igazságosság elve alapján szervezett szociális rendszert adták a keletieknek. Gauck úgy fogalmazott, beteljesült Willy Brandt néhai kancellár jóslata, hiszen valóban összenőtt, ami összetartozik, most azonban ismét több nemzedéknek munkát adó feladattal néznek szembe a németek, ez pedig a migráció.
„Idő kell, hogy az újonnan érkezettek hozzászokjanak egy társadalmi rendhez, amely miatt nem ritkán konfliktusba kerülnek hagyományos normáikkal. Ahhoz is idő kell, hogy a régi és az új polgárok vállalják a felelősséget egy államért, amelyet a sajátjuknak éreznek” – mondta az államfő. Hangsúlyozta, „egy nyitott társadalomban” nem az „etnikai homogenitás” számít, hanem a közös értékrend. Kitért arra is, hogy a németek ugyan segíteni akarnak, de lehetőségeik és hazájuk befogadóképessége korlátozott, és „nem fogjuk tudni fenntartani mai nyitottságunkat, ha nem határozzuk el közösen, hogy jobban megvédjük az európai külső határokat”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök táviratban üdvözölte a német vezetőket, nem csupán jókívánságait fejezte ki a negyedszázados jubileum alkalmából, hanem figyelmeztetett arra is, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben nem szabad megengedni a kölcsönös elidegenedést a kétoldalú kapcsolatokban. „Oroszországnak és Németországnak meg kell őriznie a két nép közötti kapcsolatokban rejlő pozitív potenciált” – írta. „Németország negyedszázaddal ezelőtt történt újraegyesítése a hidegháború végét jelentette Európában, továbbá új fejezetet nyitott országaink kapcsolatában” – hangsúlyozta Putyin. Táviratot küldött Mihail Gorbacsov, aki azt írta: „Ma is olyan kapcsolatokra kell törekednünk, amilyenek az újraegyesítés után voltak. A két ország közötti kapcsolatok ma is ilyenek, még akkor is, ha kormányzati szinten olykor akadoznak a dolgok” – jegyezte meg.
„Idő kell, hogy az újonnan érkezettek hozzászokjanak egy társadalmi rendhez, amely miatt nem ritkán konfliktusba kerülnek hagyományos normáikkal. Ahhoz is idő kell, hogy a régi és az új polgárok vállalják a felelősséget egy államért, amelyet a sajátjuknak éreznek” – mondta az államfő. Hangsúlyozta, „egy nyitott társadalomban” nem az „etnikai homogenitás” számít, hanem a közös értékrend. Kitért arra is, hogy a németek ugyan segíteni akarnak, de lehetőségeik és hazájuk befogadóképessége korlátozott, és „nem fogjuk tudni fenntartani mai nyitottságunkat, ha nem határozzuk el közösen, hogy jobban megvédjük az európai külső határokat”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök táviratban üdvözölte a német vezetőket, nem csupán jókívánságait fejezte ki a negyedszázados jubileum alkalmából, hanem figyelmeztetett arra is, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben nem szabad megengedni a kölcsönös elidegenedést a kétoldalú kapcsolatokban. „Oroszországnak és Németországnak meg kell őriznie a két nép közötti kapcsolatokban rejlő pozitív potenciált” – írta. „Németország negyedszázaddal ezelőtt történt újraegyesítése a hidegháború végét jelentette Európában, továbbá új fejezetet nyitott országaink kapcsolatában” – hangsúlyozta Putyin. Táviratot küldött Mihail Gorbacsov, aki azt írta: „Ma is olyan kapcsolatokra kell törekednünk, amilyenek az újraegyesítés után voltak. A két ország közötti kapcsolatok ma is ilyenek, még akkor is, ha kormányzati szinten olykor akadoznak a dolgok” – jegyezte meg.
