Új lehetőségeket tár fel a gluténérzékenységben, gabonaallergiában szenvedők életminőségének javítására egy magyar, ausztrál, norvég, német és kínai kutatócsoportok együttműködésével megvalósult vizsgálat. A tudósok tizenhárom évig dolgoztak a témán.
Egy nemzetközi, magyar szakembereket is a soraiban tudó kutatócsoport a közelmúltban feltárta a búza genetikai állományát – az eredmények révén megnyílt az út a jóval táplálóbb és az éghajlathoz jobban alkalmazkodó fajták nemesítése, a gabonaallergiában szenvedők életminőségének javítása előtt. A mintegy kétezer-négyszáz tagú Nemzetközi Búzagenom-szekvenáló Konzorcium (IWGSC) a Science című tudományos folyóiratban mutatta be kutatási eredményeit.
Az összegző cikk vezető szerzője Juhász Angéla, a nyugat-ausztráliai Murdoch Egyetem Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ és az MTA ATK Mezőgazdasági Intézet Alkalmazott Genomikai Osztály kutatója. Juhász Angéla szerint az eredmények a csökkent antigén- és allergéntartalmú fajták nemesítéséhez visznek közelebb. Mint a kutató fogalmazott, ha ismerjük a fehérjéket, és értjük a kenyérbúzára jellemző genetikai változatosságot, akkor segíteni tudjuk a nemesítőket és az élelmiszeripart olyan alapanyagok és élelmiszerek előállításában, amelyeket majd azok is fogyaszthatnak, akiknek egyébként tartózkodniuk kellene a búzaalapú élelmiszerektől. A kenyérbúzát a világ lakosságának több mint egyharmada eszi. A kutatók a vékonybél autoimmun betegsége, a lisztérzékenység, valamint a búzaallergia különböző típusainak genetikai hátterét, kiváltó okait vizsgálták. A fogyasztásával, lisztjének belélegzésével kapcsolatos megbetegedések közé tartozik a bőr- és emésztőrendszeri tünetekkel jelentkező ételallergia, a fizikai aktivitást követően fellépő anafilaxia, valamint a pékeket, sütödei dolgozókat érintő speciális pékasztma. Ezek jellemzően nem gyógyíthatók, jelenleg az egyetlen létező megoldás az ilyen alapú élelmiszerek teljes kerülése, azaz a gluténmentes táplálkozás és környezet.
Az összegző cikk vezető szerzője Juhász Angéla, a nyugat-ausztráliai Murdoch Egyetem Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ és az MTA ATK Mezőgazdasági Intézet Alkalmazott Genomikai Osztály kutatója. Juhász Angéla szerint az eredmények a csökkent antigén- és allergéntartalmú fajták nemesítéséhez visznek közelebb. Mint a kutató fogalmazott, ha ismerjük a fehérjéket, és értjük a kenyérbúzára jellemző genetikai változatosságot, akkor segíteni tudjuk a nemesítőket és az élelmiszeripart olyan alapanyagok és élelmiszerek előállításában, amelyeket majd azok is fogyaszthatnak, akiknek egyébként tartózkodniuk kellene a búzaalapú élelmiszerektől. A kenyérbúzát a világ lakosságának több mint egyharmada eszi. A kutatók a vékonybél autoimmun betegsége, a lisztérzékenység, valamint a búzaallergia különböző típusainak genetikai hátterét, kiváltó okait vizsgálták. A fogyasztásával, lisztjének belélegzésével kapcsolatos megbetegedések közé tartozik a bőr- és emésztőrendszeri tünetekkel jelentkező ételallergia, a fizikai aktivitást követően fellépő anafilaxia, valamint a pékeket, sütödei dolgozókat érintő speciális pékasztma. Ezek jellemzően nem gyógyíthatók, jelenleg az egyetlen létező megoldás az ilyen alapú élelmiszerek teljes kerülése, azaz a gluténmentes táplálkozás és környezet.
