Újabb nagy kutatási célokat tűztek maguk elé a részecskefizikusok a Higgs-bozon négy évvel ezelőtti felfedezése után, a remélt felfedezéseknek továbbra is a Svájcban felépített Nagy Hadronütköztető, a CERN adhat majd otthont – tájékoztatta Horváth Dezső, a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársa a tudományos testület honlapját.
A Higgs-bozon kimutatása komoly megerősítést adott a fizika standard modelljének, amely a gravitáció kivételével egyszerre képes leírni a világegyetemet irányító, ma ismert kölcsönhatásokat.
A szakemberek azonban nem elégedtek meg az eredményekkel, mivel azok egyelőre nem adtak választ olyan fontos kérdésekre, mint, hogy mi felel a világegyetem huszonhat százalékát megtöltő sötét anyagért és hatvannyolc százalékát adó sötét energiáért. A tudósok ugyancsak szeretnék kideríteni, hogy mi lett az ősrobbanás után az antianyag sorsa, illetve mi magyarázza a neutrínók tömegét és egymásba alakulását, az úgynevezett ízrezgést. Szintén fontos feladat, hogy a szakemberek a megalkotandó modellben el tudják helyezni a gravitáció jelenségét, amelyet még nem sikerült szinkronba hozni a kvantumvilág tulajdonságaival.
A munkához reményt a Higgs-bozonhoz hasonlító részecske nyújt, ennek halvány nyomait tavaly megtalálták a CERN-ben, de létezését még nem sikerült bizonyítani. Amennyiben a rejtélyes részecskét sikerül kimutatni, a Higgs-bozonétól némiképp eltérő tulajdonságainak tanulmányozásával, azok leírásával elképzelhetővé válik a nagyobb elméleti modell megalkotása, amelyben magyar szakemberek is közreműködnek.
A szakemberek azonban nem elégedtek meg az eredményekkel, mivel azok egyelőre nem adtak választ olyan fontos kérdésekre, mint, hogy mi felel a világegyetem huszonhat százalékát megtöltő sötét anyagért és hatvannyolc százalékát adó sötét energiáért. A tudósok ugyancsak szeretnék kideríteni, hogy mi lett az ősrobbanás után az antianyag sorsa, illetve mi magyarázza a neutrínók tömegét és egymásba alakulását, az úgynevezett ízrezgést. Szintén fontos feladat, hogy a szakemberek a megalkotandó modellben el tudják helyezni a gravitáció jelenségét, amelyet még nem sikerült szinkronba hozni a kvantumvilág tulajdonságaival.
A munkához reményt a Higgs-bozonhoz hasonlító részecske nyújt, ennek halvány nyomait tavaly megtalálták a CERN-ben, de létezését még nem sikerült bizonyítani. Amennyiben a rejtélyes részecskét sikerül kimutatni, a Higgs-bozonétól némiképp eltérő tulajdonságainak tanulmányozásával, azok leírásával elképzelhetővé válik a nagyobb elméleti modell megalkotása, amelyben magyar szakemberek is közreműködnek.
