Vissza kell szerezni a teljes ellenőrzést az Európai Unió területén, valamint a külső határokon Európa biztonsága érdekében - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Xavier Bettel luxemburgi kormányfővel folytatott megbeszélését követően csütörtökön.
Tusk leszögezte, hogy az európai kontinensen több szempontból mutatkozó bizonytalanság és destabilizáció mellett az egyik legégetőbb a migráció kérdése, amely nem véletlenül került az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról tartott júniusi népszavazási kampány középpontjába.
Tusk, aki az uniós csúcsvezetők mindegyikével egyeztetni szeretne az Egyesült Királyság kilépése után bennmaradó tagállamok szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozója előtt, kijelentette: "soha többé nem fordulhat elő, hogy 2015 káosza megismétlődjön Európában". Véleménye szerint az unió tagországainak közösen kell fellépniük a válság okozta kihívásokkal szemben, ahogy azt például az EU-Törökország megállapodás eredményei is igazolják. Hangsúlyozta, a terrorizmus elleni küzdelemben is összefogásra van szükség a belső és a külső biztonság visszaállítása és megőrzése érdekében. Elmondta, az uniós tagországok kormányfőivel lefolytatott konzultációi során arra a megállapodásra jutott, hogy egyre növekszik a félelem a globalizáció és a gazdaság bizonytalan jövője miatt. Véleménye szerint az európai elit eltávolodott a valóságtól, noha az lenne a feladata, hogy helyreállítsa az Európai Unióba vetett bizalmat.
Tusk hangsúlyozta, hogy a pozsonyi csúcson fel kell mérni, hogyan alakul Európa helyzete az Egyesült Királyságnak az unióból történő kilépését követően és közös célokat kell meghatározni.
Pozsonyban nem lesz szó Nagy-Britannia és az EU jövőbeli viszonyáról, mivel arról "nem lehetnek tárgyalások a kilépés szándékáról szóló (hivatalos brit) bejelentés nélkül" - tette hozzá. A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye értelmében az uniós tagállamokban jogukban áll kilépni az EU-ból. A brit kormány azonban eddig közölte, hogy mikor aktiválja az EU-tagság megszűnésének folyamatát szabályozó cikkelyt.
Donald Tusk hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt az uniós tagállamok érdekeit kell védelmezni, a politikai egység pedig sokkal fontosabb manapság, amikor több fenyegetés jelentkezik Európában, mint a békeidőben sorakozó előnyös lehetőségek - húzta alá Donald Tusk.
Merkel, Hollande és Renzi Kínában fog tárgyalni Erdogannal
A jövő heti, kínai G20-csúcstalálkozó alkalmával külön is tárgyal majd a migrációs válságról Erdogan török elnökkel Németország, Franciaország és Olaszország vezetője - tudatta csütörtökön Angela Merkel német kancellár.
Schulz: Nem hiúsul meg feltétlenül a vízummentesség Törökországgal
Az Európai Unió változásokat szeretne látni a török terrorellenes törvényben, de a nézeteltérések ebben az ügyben nem jelentik azt, hogy meghiúsul a vízummentességi megállapodás - jelentette ki csütörtökön Ankarában az Európai Parlament elnöke. Martin Schulz azután nyilatkozott erről a sajtónak, miután tárgyalt Binali Yildirim török kormányfővel. Mint mondta, az EU túlságosan kíméletlennek tartja a törvényt. "Azért nem haladunk ebben az ügyben, mert a terrorellenes törvény nem lett megreformálva... Sok dologban egyetértünk, de bizonyos dolgokban különbözik a véleményünk. A vízummentes utazás azután lehetséges... miután teljesül az összes feltétel, beleértve a terrorellenes törvény enyhítését" mondta.
Yildirim leszögezte: "Törökország már világosan értésre adta, hogy nem enyhít a terrorellenes törvényén a jelenlegi körülmények között. Ez élet-halál kérdése számunkra... Törökország nem inog meg, nem lép vissza a terrorizmus elleni harcban... A terrorelhárítás nem csak a török nép biztonságáról szól, hanem Európa biztonságáról is... A törvény enyhítése a fenyegetettséget növeli" - jelentette ki.
Görögországban rekedt migránsok tüntettek menedékkérelmük elbírálásának elhúzódása miatt
Görögországban rekedt migránsok tüntettek csütörtökön az ország négy helyszínén is menedékkérelmük elbírálásának elhúzódása miatt. Mintegy 500 migráns gyűlt össze a második legnagyobb görög városban, Szalonikiben és azt skandálták: "nyissák meg a határokat". "Már hat hónapja vagyok itt, és itt rekedtünk. Az Olaszországba érkező emberek átkelhetnek a határokon. De nekünk nem szabad, nem értem miért" - mondta egy 21 éves szíriai menekült, aki az Iszlám Állam nevű terrorszervezet kezére került Rakkából származik.
Tüntetések voltak az égei-tengeri Híosz és Leszbosz szigeteken is, míg a görög-macedón határ közelében lévő egyik menekülttábor lakói nagyjából fél órán keresztül zárták le a két országot összekötő autópályát. A rendőrség szerint egyik tüntetésen sem történt őrizetbe vétel.
Szükségállapot bevezetésének tervezetét ismerteti egy osztrák lap
Szükségállapot bevezetéséről és annak indokairól szóló kormánytervezetről számolt be a Der Standard című osztrák lap csütörtökön, a tervezet felsorolja azokat az indokokat, amelyek szerint veszélyben lehet a közrend és Ausztria belső biztonsága. A dokumentum szerint a felhalmozódott menedékkérelmi eljárások miatt a közintézmények működése "igencsak túlterhelt" és össze is omolhat, amennyiben a tavalyi évhez hasonlóan nagy menekültáradat érkezik. A balkáni menekültútvonal lezárása miatt csökkent a benyújtott kérelmek száma, azonban csak Líbiában a becslések szerint 500 ezer és egy millió között van azok száma, akik várják, hogy átutazhassanak Európába.
A lap által ismertetett tervezet arra is figyelmeztet, hogy a menekültek számára biztosított alapellátás rendszere összeomolhat, amennyiben újra tömegek érkeznek az országba. A hatságok azt sem tudták Ausztriában megakadályozni, hogy a menedékkérők időszakosan ne váljanak hajléktalanná. Kitér arra is, hogy a jelen helyet a menekültgyerekek magas száma miatt az iskolákat és a gyermekpszichológiai ellátást is "alig legyőzhető" kihívás elé állítja. A dokumentum arra figyelmeztet, hogy a börtönökben gyakrabban fordulhat elő radikalizálódás, és a bíróságoknál megemelkedhet a panaszos eljárások száma. Arról is szó esik, hogy a nagyobb befogadóközpontokban gyakrabban fordulhatnak elő etnikai, kulturális és szociális különbözőségen alapuló konfliktusok.
A tervezet idézi az aktuális bűnügyi statisztikát is, amely szerint az idegen országból érkező bűnelkövetők száma 2015-ben mintegy 93 ezerre nőtt, vagyis csaknem négyezerrel több eset történt, mint az azt megelőző évben. A gyanúsított menedékkérők száma 11,6 százalékról 15,6 százalékra nőtt, a menedékkérők által elkövetett bűnesetek száma 2015-ben 39 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A szakértők korábbi megállapítása szerint a tavalyi adat valójában fajlagosan csökkenő értéknek tekinthető az arányok alapján, hiszen az Ausztriában benyújtott menekültkérelmek száma tavaly mintegy megháromszorozódott a korábbi évhez képest.
Az idegen országból érkezőkkel szembeni vádemelés leginkább kábítószer miatti visszaélés, lopás, testi sértés és szexuális visszaélés miatt történt. A megállapítás szerint az esetek gyanúsítottjai jellemzően afganisztáni, nigériai, marokkói és algériai állampolgárok. A lap a tervezetre hivatkozva arról is beszámol, hogy emelkedett a menekültek ellen elkövetett bűncselekmények száma is, hiszen míg 2015 első félévében 25, addig a második félévben 172 ilyen eset történt.
A szükségállapot bevezetéséről szóló rendelet tervezetét hírek szerint már jövő héten jóváhagyásra és véleményezésre küldhetik az illetékes szerveknek.
Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) által csütörtökön bemutatott állásfoglalás szerint a párt kiáll a szükségállapot bevezetése mellett. Szorgalmazzák azonban, hogy a menekülteknek egy éven át lehetőségük legyen a munkaerőpiaci beilleszkedésre. Ennek keretein belül az emberek kötelezően nyelv-, érték- és kompetenciakurzusokat végeznének és három hónapig településeknek vagy nonprofit szervezeteknek dolgoznának. Az osztrák kormánykoalíció nagyobbik pártjának javaslata szerint figyelembe véve a menekültek képzettségét, olyan régióba küldenék az embereket, ahol az adott szakmából hiány van.
Doskozil védelmi miniszter, szociáldemokrata politikus indoklása szerint amíg nincsen európai megoldás, addig szükség van a nemzeti intézkedésekre. Mint fogalmazott: a szükségrendelet az érkező menekültek számnak korlátozásában segít majd.
