Az uniós tagországok vezetői több kétoldalú egyeztetést követően megegyeztek a csúcstalálkozó csütörtöki munkanapján tárgyalt témákat összegző zárónyilatkozat szövegében, közte a migráció kezelését érintő kérdésekben - közölte pénteken Twitter-üzenetében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
Információk szerint az elfogadott szöveg szerint az Európai Unió területén ellenőrzött menekültközpontok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre, és ezekben feldolgoznák a szárazföldön, tengeren érkezett illegális bevándorlók és menekültek kérelmét.
A javaslat szövege korábbi tervezetének elfogadásához Olaszország azért nem járult hozzá, mert túl sokszor szerepelt benne az önkéntesség lehetősége, ami véleménye szerint nem biztosította volna a migrációs nyomás okozta patthelyzet feloldását - közölték a tárgyalás részleteit ismerő források.
Szlovákia kész 1200 menekültet ideiglenesen befogadni a szomszédos országokból
Szolidaritása jeleként Szlovákia kész ideiglenesen 1200 menekültet befogadni, hogy segítse az arra rászoruló szomszédos országokat - jelentette ki Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök. Pellegrini hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egyetlen migráns sem jöhet a kormány beleegyezése nélkül. Az ülést követő sajtótájékoztatóján a kormányfő rendkívül nehéznek nevezte a hajnalba nyúló migrációs egyeztetéseket, azonban hangsúlyozta, hogy olyan megoldások születtek, amelyek az Európai Unió és Szlovákia számára is kielégítőek. Üdvözölte, hogy a tárgyalások fókuszpontja a kötelező uniós kvóták felől az EU külső határvédelmére helyeződött át, hangsúlyozva, hogy Pozsony régóta ezt pártolja. Pellegrini az Európai Unió területén felállítandó "ellenőrzött menekültközpontok" kapcsán elmondta, hogy országa biztosítékokat akart, hogy ezekből nem kötelező, hanem önkéntes jellegű mechanizmus alapján osztják majd szét az EU-n belül a menedékkérőket. "Egyetlen migráns sem jöhet Szlovákiába a kormány hozzájárulása nélkül" - mondta. Hozzátette azonban, az országnak van még kapacitása átmeneti segítséget nyújtani azzal, hogy menedékkérőket fogad be a támogatásra szoruló szomszédos államokból, például Ausztriából. Szlovákia így akár 1200 embert is befogadhat - közölte.
Tusk: Túl korai még sikerről beszélni, a munka nehezebb része még hátra van
Sajtótájékoztatóján Tusk rámutatott: noha az uniós állam- és kormányfőknek sikerült egyezségre jutniuk péntekre virradóra, az abban foglaltak megvalósítása még hátra van, és ez a keményebb feladat. Hozzátette, alapvető fontosságú az illegális bevándorlóáradat megállítása vagy legalábbis további csökkentése. A létrejött megállapodást "politikai áttörésként" értékelte, amelynek alapján meg lehet kezdeni a közös munkát, de a felek elkötelezettséget és egységet mutattak a kérdésben.
Kiemelte, hogy a zárónyilatkozatban világos üzenetet küldtek a Földközi-tengeren tevékenykedő hajóknak, köztük a civil szervezetek járműveinek is, hogy be kell tartaniuk a szabályokat és nem akadályozhatják a líbiai parti őrség munkáját.
A Brexit kapcsán Tusk kijelentette, hogy sok még a munka hátra, márpedig ha a következő, októberi EU-csúcsig egyezségre akar jutni az Egyesült Királyság, akkor sürgős előrelépésre van szükség.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az EU vezetői egységes frontot mutattak a kereskedelempolitika ügyében. Leszögezte: "Európa továbbra is kiáll a szabad és tisztességes, közös szabályokon alapuló kereskedelem mellett".
Az egyoldalú megoldások káros következményekkel járhatnak, az EU a multilaterális megközelítés híve - közölte az amerikai kormányzat közelmúltbeli, sokak által protekcionistának tartott lépéseire célozva.
Juncker elmondta, hogy július vége előtt Washingtonba utazik, ahol Donald Trump amerikai elnökkel fog egyeztetni, akinek bemutatja az unió közös álláspontját. "Kevésbé drámaian kell kezelni a helyzetet, tárgyalásokra van szükség" - fogalmazott.
Kiemelte továbbá, hogy "széles támogatást" kapott az ülésen az a javaslat, amelynek értelmében 2020 végéig 10 ezer főre növelnék az uniós határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) személyzetének létszámát.
Az eurócsúcs kapcsán a bizottság elnöke végül arról számolt be, hogy sikerült előrelépést elérni a bankunió vonatkozásában.
Az EU-csúcs tegnapi eseményeiről itt olvashat bővebben!
Megegyezés született az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról
Megállapodás született az Oroszország ellen Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt európai uniós gazdasági szankciók hat hónappal való meghosszabbításáról péntekre virradóra a tagállami vezetők brüsszeli csúcsértekezletén.
Bennfentes források szerint az uniós állam- és kormányfők a hajnalig tartó migrációs egyeztetést követően nagyon rövid vita után jóváhagyták a büntetőintézkedések meghosszabbítását.
Az EU legutóbb decemberben döntött arról, hogy hat hónappal, 2018. július 31-ig meghosszabbítja az orosz agresszió miatt életbe léptetett korlátozásokat, amiért Moszkva még mindig nem hajtotta végre maradéktalanul az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodásokban foglaltakat.
Az Európai Unió 2014. júliusában döntött az ukrajnai konfliktussal összefüggésben arról, hogy szankciókat vezet be Oroszország ellen. Az intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.
Az egységes uniós álláspont szerint Moszkva a nemzetközi jogot sértve elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától, és szakadár erőket támogat az ország keleti részében.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök Facebook-bejegyzésben közölte: az EU-csúcson a visegrádi négyek nagy győzelmet arattak.
Angela Merkel német kancellár "jó jelnek" nevezte, hogy az uniós tagországok vezetőinek sikerült megegyezniük egy közös migrációs zárónyilatkozat szövegében, de elismerte, hogy mély megosztottság maradt a tagállamok között.
A német kancellár beszámolt arról, hogy a tagországok megegyeztek a migránsok unión belüli mozgásának szigorúbb ellenőrzésében. Egyértelmű, hogy mindenki köteles betartani a szabályokat, és hogy egyetlen menedékkérő sem választhatja meg, mely tagországban nyújtja be menedékkérelmét - tette hozzá.
Az uniós tagállamok között elért migrációs megállapodás helyes irányba tett fontos lépés, de az útnak még nincs vége - közölte Angela Merkel német kancellár az uniós csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatóján pénteken.
Merkel szerint a kétnapos tanácskozáson sok és lényeges eredményt sikerült elérni annak érdekében, hogy a 2015-ben tapasztalt események ne ismétlődhessenek meg. Mint elmondta, több kétoldalú megállapodást sikerült kötnie uniós tagországokkal a dublini szabályozásban rögzített hatékony és gyors visszaküldésekről. A belügyminiszterek feladata lesz az adminisztratív feltételek kidolgozása - közölte.
A kancellár kiemelte: arra kérte Nagy-Britannia kormányát, hogy a lehető legjobb szándékkal és európai szellemben működjön együtt a közös ügyek megoldásain az Európai Tanács tárgyalásain.
Emmanuel Macron francia államfő a tanácskozás első munkanapja után elmondta: a zárónyilatkozatban tükröződik a francia álláspont, amely a külső határok védelmét, az unión kívüli műveleteket, a felelősséget és az európai szolidaritást hangsúlyozza.
Aláhúzta, hogy a szövegben érvényesül az európai együttműködés, és egyértelműen azon országok mellé áll, amelyek frontországként szembesülnek a migrációval. Kijelentette: Európának még sokáig el kell viselnie a migrációs nyomást. A kontinens nem sziget, a kihívásnak minden körülmények között ellen kell tudnia állni saját értékeinek tiszteletben tartása, polgárai biztonságának és a nemzeti összetartozás megőrzése mellett - tette hozzá.
A brit kormányfő a biztonsági kapcsolatok gyengülésének kockázataira figyelmeztetett
Mint elmondták, a munkavacsorán elsőként Theresa May brit miniszterelnök adott tájékoztatást az Egyesült Királyság uniós kilépési folyamatának legfrissebb fejleményeiről. Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója a megbeszélésen kijelentette, hogy a Brexitet követően Nagy-Britannia elveszíti hozzáférését az uniós rendőrségi adatbázisokhoz, az információk automatikus megosztásához és a határokon átnyúló, kölcsönös bűnüldözési eljárásokhoz. A brit kormányfő ezt követően arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagy-Britannia sem tudja majd megosztani a rendelkezésére álló bűnüldözéssel és terrorizmussal kapcsolatos információit az európai tagországokkal, amennyiben az Európai Unió ragaszkodik az unión kívüli országokkal folytatott együttműködést korlátozó szabályaihoz. "Arra kérem, vegyék fontolóra, hogy mi az önök polgárainak és a brit polgárok legfőbb érdeke, ugyanis a jövőben nem lesz lehetőségünk arra, hogy azonos időben osszuk meg a körözés alatt álló, köztük a veszélyes bűnözőkre vonatkozó adatainkat. Ez nem az, amit szeretnék, és azt sem hiszem, hogy önök ezt akarnák" - fogalmazott. Miközben ismételten hangsúlyozta "feltétel nélküli elkötelezettségét" Európa biztonsága mellett, a bit kormányfő nyomatékosította, a biztonsági kapcsolatok jelentős megváltozása komoly biztonsági kihívást hordoz magában. Theresa May közös feladatnak nevezte a bűnözői hálózatok Európán átnyúló feltérképezését az elszámoltathatóság növelése és a bűnözés mértékének csökkentése érdekében. Hozzátette, a bűnüldözésre vonatkozó, unión kívüli országokra vonatkozó jogi keret nem teszi lehetővé a nagyratörő biztonsági együttműködés megvalósítását, amely minden európai ország érdeke.
Giuseppe Conte új olasz kormányfő a tanácskozást követően kijelentette: "Elégedettek vagyunk, Olaszország nincs többé egyedül". A migráció kérdésében egységes megközelítés született egy felelősségteljesebb, szolidárisabb Európával, amint azt Olaszország kérte - tette hozzá.
Olaszország nem tett konkrét kötelezettségvállalást, így nem fog visszafogadni a területén elsőként regisztrált, majd Németországban feltartóztatott egyetlen migránst sem - mondta Conte.
Conte kilátásba helyezte, hogy Olaszország eljárást indíthat azon uniós tagországok ellen, amelyek nem tartják tiszteletben az elfogadott migrációs megállapodásban foglaltakat. Elmondta azt is, hogy a migrációs nyomás csökkentése érdekében Olaszország hozzájárult ahhoz, hogy további az Európai Unió forrásokat szabadítson fel afrikai partnerországok számára.
Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta: a zárónyilatkozat szerint Görögország és Olaszország zárt menekültközpontokat hozhat létre területén, ha szükségesnek tartja. Nincs szó a menekültek kvóták szerinti elosztásáról, amelyben Ausztria nem akart részt venni, ugyanis - mint hangsúlyozta - már eddig is aránytalanul sok bevándorlót fogadott be. Az osztrák kancellár pozitív lépésnek nevezte, hogy a hangsúly a külső határok védelmére helyeződött át, ugyanis a visegrádi országok mellett Dánia, Hollandia, Bulgária és Ausztria is az erősebb határvédelem mellett érvelt.
Joseph Muscat máltai kormányfő távozásakor adott tájékoztatásában arról beszélt: az uniós tanács megegyezett abban is, hogy a Földközi-tengeren mentési feladatokat végző civil szervezetek hajóinak tiszteletben kell tartaniuk a vonatkozó törvényeket, és nem akadályozhatják a líbiai parti őrség munkáját. Világos és egyértelmű az állásfoglalás, amely igazolja Málta törekvéseit - jelentette ki.
Az elfogadott zárónyilatkozat szerint az embercsempészek tevékenységének végleges felszámolása érdekében meg kell szüntetni azokat az ösztönzőket, amelyek arra késztetnek bárkit, hogy akár az élete kockáztatása árán is igénybe vegye szolgáltatásaikat. Egyúttal elejét vennék a tragikus haláleseteknek. Ennek érdekében létre kell hozni olyan központokat, amelyekben előzetesen feldolgozzák a keresési és mentési műveletekben kimentettek menedékkérelmét. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács felkérte az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy az unión kívüli érintett országokkal, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) és az Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) szorosan együttműködve mihamarabb vizsgálja meg az ilyen feladatokat ellátó regionális központok létrehozásának tervét.
Nem történt lényeges előrelépés az ír-északír határ ügyében
Az Egyesült Királyság európai uniós kilépése után bennmaradó tagországok vezetői üdvözölték az előrehaladást a brit kilépési folyamatában, ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a megfelelő eredmények hiánya miatt az ír-északír határellenőrzés ügyében.
A pénteki brüsszeli csúcstalálkozójukon elfogadott közös nyilatkozatukban a huszonhetek hangsúlyozták, hogy fokozott erőfeszítésekre van szükség a brit kiválási egyezményt illetően, hogy az az átmeneti időszakról szóló rendelkezésekkel együtt hatályba léphessen a jövő márciusra tervezett távozás pillanatában.
Kiemelték: aggodalomra ad okot, hogy nem történt lényeges előrehaladás az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határellenőrzés ügyében, továbbá megoldásra várnak a Gibraltár sorsát övező kérdések is. Ezzel kapcsolatban pedig hangsúlyozták, hogy a tárgyalásokon csak akkor történhet előrelépés, amennyiben a szigetország teljes mértékben tiszteletben tartja az eddigi vállalásait.
Mint írják, az Egyesült Királyság álláspontjának további tisztázására van szükség több ügyben, valamint a jövőbeli EU-brit kapcsolatrendszert illetően "reális és működőképes" javaslatokra a brit kormány részéről.
A bennmaradó tagországok állam- és kormányfői végül felszólították az uniós intézményeket, hogy készüljenek fel minden lehetőségre.
Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló aláhúzta: javaslatokat vár Londontól a "súlyos" nézetkülönbségek áthidalása és a "kemény Brexit" elkerülése céljából.
"Megállapodást akarunk, ezen dolgozunk. A rendelkezésre álló idő nagyon szűkös" - mondta.
Leo Varadkar ír miniszterelnök azon véleményének adott hangot, hogy alig történt előrelépés az utóbbi hónapokban, és brit kollégájának, Theresa Maynek "puhítania" kellene a korábban általa lefektetett határvonalakat, például nem kellene kiléptetnie az országát a vámunióból.
A zárónyilatkozat arról is rendelkezett, hogy a tagállamok a nemzetközi jog betartása mellett a saját területükön létrehozott ellenőrzött központokban önkéntes alapon elhelyezhetik a menekülteket. A központok lehetővé teszik annak gyors és a biztonságos megállapítását, hogy ki illegális bevándorló, akit vissza kell küldeni származási országába, és ki jogosult nemzetközi védelemre, akivel kapcsolatban a szolidaritás elvének érvényesülnie kell. Az ellenőrzött központok keretében végzett valamennyi intézkedésnek - ideértve az áthelyezéseket és a letelepítést is - önkéntes alapon kell teljesülnie, anélkül, hogy az befolyásolná a dublini rendszer reformját.
Üdvözölte az IOM és az UNHCR az uniós csúcson elért eredményt
Üdvözölte pénteken a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), hogy az Európai Unió tagállamainak sikerült megegyezniük a migráció kezelésének kérdéseiről.
Az EU munkáját figyelemreméltó teljesítményként értékelte Leonard Doyle, az IOM szóvivője, aki szerint a csütörtökön kezdődött uniós csúcstalálkozóra az országok a rendkívüli szolidaritás jegyében gyűltek össze.
Charlie Yaxley, az UNHCR szóvivője is örömmel fogadta a menekültügyben kialakult közös álláspontot. A szóvivő szerint Európának most esélye van megmutatni, hogyan lehetne világszerte kezelni a menekültválságot.
Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) ugyanakkor némileg kritikusabb hangot ütött meg első reakciójában. Sarah Crowe szóvivő aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a menekültekkel szembeni eljárások során kiskorúak is őrizetbe kerülhetnek. Felidézte: egyes konzervatív kormányfők a brüsszeli csúcstalálkozón "zárt táborokról" beszéltek, jóllehet a zárónyilatkozatban végül "ellenőrzött központokat" emlegetnek, ami ennél homályosabb megfogalmazás. Gyerekeket soha nem szabad őrizetben tartani bevándorlási státuszukkal összefüggésben - hangsúlyozta Crowe.
Az UNHCR és az IOM is ellenzi a zárt menekülttáborok kialakítását, és csak igen rövid ideig tartó őrizetbe vételt tartanak elfogadhatónak.
Az IOM arra számít, hogy a menekülteket befogadó táborok az EU területén lesznek, és itt a szervezet kész az uniós hatóságokkal együttműködni a menekültek jogainak védelme érdekében. Az EU területén kívül csak akkor lehetne ilyen táborokat létrehozni, ha ott garantálni tudják az emberi jogok teljes védelmét - közölte a szervezet szóvivője.
Juncker: Az EU egységes frontot alkotott a kereskedelempolitika kérdésében
Egységes frontot alkotott Európai Unió a kereskedelempolitika kérdésében a tagállami vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ülést követően. Sajtótájékoztatóján a brüsszeli testület elnöke leszögezte: Európa továbbra is kiáll a szabad és tisztességes, közös szabályokon alapuló kereskedelem mellett. Hozzátette, az egyoldalú megoldások káros következményekkel járhatnak, az EU a multilaterális megközelítés híve. Juncker elmondta, hogy július vége előtt Washingtonba utazik, ahol Donald Trump amerikai elnökkel fog egyeztetni, akinek bemutatja az unió közös álláspontját.
Az uniós vezetők jóváhagyták a második hárommilliárd eurós csomagot Törökország számára
Jóváhagyták a második hárommilliárd eurós csomagot Törökország számára péntekre virradóra az európai uniós tagállamok vezetői Brüsszelben, ezt a pénzt az országban tartózkodó menekültek ellátására fogják fordítani.
Az Európai Bizottság korábban arról számolt be, hogy ezúttal is célszerű azt a megoldást alkalmazni, amelynek értelmében az összeg egy részét az EU költségvetéséből különítenének el, egy részét pedig a tagállamok adnak össze.
Az uniós állam-, illetve kormányfők csúcstalálkozóján emellett arról is megegyeztek, hogy átutalnak 500 millió eurót a migráció kiváltó okait kezelni hivatott afrikai pénzalapba az európai fejlesztési alapból (EDF).
Kiemelték: magasabb szintre kell emelni az együttműködést Afrikával, s ehhez nem csak a fejlesztési támogatások fokozására van szükség, hanem új keretrendszert kell létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy jelentősen növekedjenek mind az afrikai, mind az európai forrásokból származó magánberuházások.
Emellett kitértek arra is, hogy az EU-nak továbbra is támogatást kell nyújtania a nyugat-balkáni partnerállamoknak, illetve segítenie kell az illegális migráció megelőzésére irányuló erőfeszítéseket a Földközi-tenger nyugati medencéjében húzódó útvonalon fekvő országokban is, elsősorban Spanyolországban és Marokkóban.
A Földközi-tenger közepén átívelő migrációs útvonal kapcsán az uniós vezetők fokozottabb erőfeszítéseket sürgettek az embercsempészek megállítására, s hangsúlyozták, hogy minden hajónak tiszteletben kell tartania a vonatkozó jogszabályokat, nem akadályozhatják a líbiai parti őrség műveleteit.
Az EU és Törökország között 2016 márciusában létrejött migrációs egyezmény keretében az unió eredetileg hárommilliárd eurót ajánlott fel a válság kezelésére, illetve ennek kimerülése esetére újabb hárommilliárdot. A szerződés alapján Törökország visszafogadja a területéről Görögországba jutó menekülteket, miközben az EU befogad Törökországból ugyanannyi szíriai menedékkérőt, mint amennyi illegálisan átkel a görög-török uniós külső határon.
A megállapodás hatályba lépése és a nyugat-balkáni útvonal lezárása után meredeken csökkent az Európába érkezők száma.
A legfrissebb adatok szerint Ankara eddig több mint hétmilliárd eurót költött a válság kezelésére, s az országban több mint kétmillió menedékkérőt és menekültet tartanak számon.
Uniós vezetők: Oroszország ismerje el a felelősségét a maláj utasszállító lelövésében!
Az EU-csúcs zárónyilatkozatában felszólították Moszkvát, hogy teljes mértékben működjön együtt az igazság feltárásában, az igazságszolgáltatásban és az elszámoltatásban.
Az utasszállítót 2014. július 17-én lőtték le egy orosz gyártmányú föld-levegő rakétával az oroszbarát erők által ellenőrzött Kelet-Ukrajna légterében. Az ügyben vizsgálatot folytató nemzetközi szakértői csoport szerint Oroszországnak közvetlen felelőssége van a gép megsemmisítésében. Moszkva ugyanakkor következetesen tagadja, hogy köze volt a tragédiához.
