Donald Trump szerint Angela Merkel német kancellár "katasztrofális hibát" követett el az "illegális" migránsok befogadásával.
A pénteken hivatalba lépő következő amerikai elnök a The Timesnak adott, a konzervatív brit napilap online kiadásán vasárnap éjjel megjelent interjúban - amelyet Michael Gove volt brit igazságügyi miniszter készített a lap számára - szólt az Oroszország elleni szankciókról is, egyenes utalást téve arra, hogy ha Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentésére, akkor felülvizsgálhatók lennének az Oroszország elleni szankciók.
Több demokrata párti törvényhozó nem hajlandó részt venni Trump beiktatási ünnepségén
Vasárnap estig az amerikai képviselőház 19 demokrata párti politikusa jelezte, hogy nem hajlandó részt venni Donald Trump megválasztott elnök pénteki beiktatási ünnepségén a Capitolium előtt.
A Politico magazin és a CNN hírtelevízió összegyűjtötte, és meginterjúvolta azokat a törvényhozókat, akik nem mennek el az eseményre.
Barbara Lee, kaliforniai képviselő nem sokat köntörfalazva azt mondta, azért nem vesz részt a ceremónián, mert nem akar támogatásáról biztosítani egy "rasszista, szexista, idegengyűlölő és bigott" elnököt.
A távolmaradók között van John Konyers michigani, Marc Pocan wisconsini, Katherine Clark massachusettsi képviselő, Earl Blumenauer és Kurt Schrader Oregonból, Lacy Clay Missouriból, Jerrold Nadler New Yorkból, Kaliforniából négy törvényhozó is távol marad.
A leghíresebb távolmaradó a georgiai John Lewis, aki az NBC televíziónak adott interjújában azt fejtegette, hogy nem ismeri el Donald Trumpot legitim amerikai elnöknek, mert "az oroszok választották meg". Mike Pence, megválasztott alelnök egy vasárnapi televíziós interjúban reményét fejezte ki, hogy Lewis képviselő megváltoztatja az álláspontját, és a beiktatási ünnepségre mégis elmegy, a 77 éves politikus azonban egyelőre hajthatatlan és kitart véleménye mellett.
A képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője, Nancy Pelosi jelen lesz, és ott lesznek a ceremónián a képviselőház spanyolajkú és fekete amerikai csoportjának vezetői is.
A New York Post legfrissebb információi szerint Donald Trump az ünnepség legkisebb részleteinek kidolgozásában is részt vesz. Tom Barrack, a beiktatási ceremónia szervezésével foglalkozó különbizottság vezetője a lapnak elpanaszolta: "Állandóan azért könyörgök neki, hogy menjen és foglalkozzon a szabad világ irányításával, és hagyja, hogy én szervezzem meg az ünnepi bálok asztalainak ülésrendjét" - fogalmazott Barrack a New York-i lapnak.
A három nagy beiktatási bál pénteken lesz, de az ünnepség már kedden megkezdődik diplomaták, magas rangú tisztségviselők és a kampányt pénzzel támogatók számára rendezett díszvacsorával. Szerdán a megválasztott alelnök és a leendő kormánytagok gálavacsorájára kerül sor, csütörtökön Washingtonban, a Capitolium előtti Mallon lesz szabadtéri koncert, este pedig a közeli vasútállomás dísztermében gyertyafényes vacsora, amelyre 1500 vendéget hívtak meg.
Trump kifejtette azt a véleményét is, hogy Nagy-Britannia "remekül teljesít majd" a brit EU-tagság megszűnése után. Komoly bírálattal illette ugyanakkor azokat a NATO-tagállamokat, amelyek nem járulnak hozzá az előirányzott mértékben a védelmi kiadásokhoz, az atlanti szövetséget pedig "elavult" szerveződésnek nevezte.
A német kormány menekültpolitikájáról Donald Trump kijelentette: "nagyon katasztrofális volt" Merkel döntése "ezeknek az illegális (bevándorlóknak) a korlátlan befogadásáról, akárhonnan jöttek is ezek az emberek (...) Ráadásul senki nem is tudja, hogy honnan jöttek".
Trump szerint a Nyugatnak Szíriában kellett volna biztonsági övezeteket kiépítenie a menekültek számára, és ennek költségeit az Öböl menti országoknak kellett volna állniuk.
Kifejtette azt a véleményét is, hogy az Európai Unióban Németország a domináns hatalom, és Nagy-Britannia "bölcsen tette", hogy a távozás mellett döntött. "Ha megnézzük az Európai Uniót, az tulajdonképpen nem más, mint Németország, alapvetően csak egy eszköz Németország számára. Ezért gondolom, hogy az Egyesült Királyság oly okosan cselekedett a kilépéssel" - fogalmazott.
Trump szerint Nagy-Britannia "remekül teljesít majd" a brit EU-tagság megszűnése után is.
A megválasztott republikánus amerikai elnök az amerikai-brit kétoldalú kereskedelmi megállapodás lehetőségéről szólva kijelentette: kormánya "nagyon keményen dolgozik majd" azon, hogy ez a megállapodás gyorsan és megfelelő formában létrejöhessen.
Barack Obama, a távozó demokrata párti amerikai elnök tavaly áprilisi londoni látogatásán gyakorlatilag kizárta, hogy a brit EU-tagság megszűnése esetén Nagy-Britannia gyorsan kedvezményes kétoldalú kereskedelmi megállapodásra juthatna az Egyesült Államokkal. Obama annak idején kijelentette: Washington az Európai Unióval folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig "a sor végére kerül", ha távozik az unióból.
A brit EU-tagságról júniusban tartott népszavazáson a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.
Donald Trump viszont már az amerikai elnökválasztási kampányban hangsúlyozta, hogy ha bejut a Fehér Házba, akkor Nagy-Britannia "nem a sor végére, hanem a sor elejére kerül" az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon.
Zaharova: Az amerikaiak megpróbáltak beszervezni egy orosz diplomatát
Az amerikai titkosszolgálatok megkíséreltek beszervezni egy orosz diplomatát, amikor éppen gyógyszert vásárolt az azóta elhunyt Jevgenyij Primakov volt orosz kormányfőnek - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Orosz hírportálok szerint Marija Zaharova a "Rosszija 1" tévécsatornának adott interjúban számolt be az esetről vasárnap. Zaharova szerint az Egyesült Államokban találtak olyan gyógyszert, amely a súlyos beteg Primakov gyógykezeléséhez kellett. Az orvosság megvásárlásával az egyik orosz diplomatát bízták meg, Oroszországból körülbelül 10 ezer dollárt utaltak át számára, melyet Primakov családja és barátai gyűjtötték össze.
Zaharova kiemelte, hogy minden formaságot betartottak, minden igazolás rendelkezésre állt és minden orvosi receptet felírtak. Abban a pillanatban, amikor a diplomata belépett a gyógyszertárba, az amerikai titkosszolgálatok munkatársai léptek oda hozzá, lekísérték az üzlethelyiség alagsorába, ahol nem működött a mobilhálózat, és egy órán át beszéltek vele.
Zaharova szerint a beszélgetés inkább egy beszervezési kísérletre hasonlított, semmint valamilyen társalgásra. A diplomatára megpróbáltak "ráijeszteni", illegális gyógyszer-kereskedelemmel vádolták. Végül az orvosságot elkobozták tőle, a pénzt pedig nem adták vissza. Az orosz külügyminisztérium képviselője azt is elmondta, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter a vádat elfogadhatatlannak nevezte. Az amerikai külügyminisztérium "minden tőle telhetőt megtett, hogy ez a orvosság eljuthasson" Oroszországba - tette hozzá a szóvivő. "Sajnos ez sok időt elvett. Az idő végül kevésnek bizonyult" - hangsúlyozta Zaharova. Jóllehet Kerry is beavatkozott, az orosz diplomata később utasítást kapott az Amerikai Egyesült Államok elhagyására. Jevgenyij Primakov 1998-99-ben vezette az orosz kormányt. A politikus 2015. június 26-án halt meg májrákban.
Trump a The Timesnak adott interjúban - konkrét időpont említése nélkül - elmondta, hogy találkozni fog Theresa May brit miniszterelnökkel, "rögtön azután", hogy beköltözött a Fehér Házba, "és nagyon gyorsan összehozunk" egy megállapodást.
A brit üzleti szektor exportkilátásai szempontjából "nagyszerűnek" nevezte, hogy a font a népszavazás óta meredeken gyengült. "Úgy gondolom, a Brexit-folyamat remekül fog végződni" - tette hozzá.
Az Oroszország elleni szankciókról szólva Trump egyenes utalást tett arra, hogy ha Putyin elnök késznek mutatkozik a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentésére, akkor napirendre kerülhetne e szankciók felülvizsgálata. Kijelentette: meg kell vizsgálni, hogy "lehetséges-e jó megállapodások elérése Oroszországgal". Trump szerint ebbe beletartozik az is, hogy a nukleáris fegyverzetet "nagyon jelentősen csökkenteni kell". "Oroszország nagyon megszenvedi a szankciókat, és én úgy gondolom, hogy (ebben az ügyben) történhet valami, amivel sokan jól járnának" - fogalmazott a gondolatot továbbfűzve a megválasztott amerikai elnök.
Trump kijelentette: azzal az alapállással kezdi elnöki tevékenységét, hogy megbízik Putyinban, csakúgy, mint Angela Merkelben. "Majd meglátjuk azonban, hogy ez meddig tart. Lehet, hogy egyáltalán nem sokáig" - tette hozzá.
Trump szerint a NATO "elavult" intézmény, mivel "sok-sok évvel ezelőtt" alakították ki. "Alaposan megkaptam a magamét, amikor először mondtam, hogy a NATO elavult, de ez két napig tartott, aztán már azt kezdték mondogatni, hogy Trumpnak igaza van" - tette hozzá.
Trump a másik fő problémának azt nevezte, hogy sok NATO-tagállam nem vállal méltányos részesedést a védelmi kiadásokból, és ez szerinte "nagyon igazságtalan az Egyesült Államokkal szemben". Hozzátette: jelenleg öt NATO-tagállam fordítja a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott összeget védelmi kiadásokra.
Trump szerint az iraki háború az Egyesült Államok egész történelmének "talán legrosszabb döntése volt, olyan, mintha köveket hajigáltunk volna egy méhkasba". Elmondta azt is, hogy vejét, Jared Kushnert bízza meg hivatalosan a közel-keleti rendezés előmozdításával, és kérte a brit kormányt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétózzon meg minden olyan határozattervezetet, amely Izraelt bírálja.
Merkel: A német kormány továbbra is együttműködik Washingtonnal
A német kormány továbbra is együttműködik az Egyesült Államok kormányával - mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben. Angela Merkel Bill English új-zélandi miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva kiemelte, hogy meg kell várni Donald Trump hivatalba lépését. Az elnök beiktatása után "természetesen az új amerikai kormánnyal is együttműködünk, és meglátjuk, hogy milyen megállapodásra jutunk". Hozzátette, hogy "nekünk, európaiaknak a saját kezünkben van a sorsunk", az EU a gazdasági ereje révén és hatékony döntéshozatali rendszerrel meg tudja vívni a harcot a terrorizmussal és meg tud birkózni a digitalizáció kihívásával és más gondjaival. A menekültpolitikával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a terrorizmus elleni küzdelem mindenkinek kihívás, és el kell választani egymástól a menekültek kérdését és a terrorizmus kihívását.
Német hírportálok hétfőn a Reuters hírügynökség berlini kormányzati forrásokra hivatkozó jelentését idézve azt írták, hogy Angela Merkel találkozót kezdeményez Donald Trumpnál. A berlini vezetés részéről a megválasztott elnök stábjának felvetették, hogy a kancellár már tavasszal Washingtonba látogathatna a legfejlettebb iparú államokat és a legnagyobb feltörekvő országokat, illetve az EU-t mint intézményt összefogó G20 csoport soros elnöki tisztségét betöltő tagország vezetőjeként. Ezzel kapcsolatban Steffen Seibert kormányszóvivő berlini tájékoztatóján kérdésre válaszolva csak annyit mondott, hogy nincs konkrét időpont a kancellár és Donald Trump első találkozójára. A német és az amerikai kormány vezetője legkésőbb július elején találkozhat majd, a G20 csoport hamburgi csúcstalálkozóján.
Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter a Bildnek azt mondta, hogy meg kell várni, hogy mit szól a tervhez a kongresszus republikánus többsége. Az amerikai autóipar egy ilyen vám hatására csak "rosszabb, gyengébb és drágább" lehet, igazi megoldást pedig az hozhat, ha jobb kocsikat gyártanak az amerikai cégek - mondta a német alkancellár.
Steinmeier: Trump NATO-t bíráló kijelentése meglepetést és szorongást kelt
Aggodalmát fejezte ki Donald Trump NATO-t bíráló kijelentése miatt Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, aki szerint a megválasztott amerikai elnök kijelentése a katonai szövetség tagjai körében, de különösen az unió 28 tagállama között "meglepetést és szorongást" kelt. Steinmeier kijelentette: Donald Trump negatív véleménye az észak-atlanti katonai szövetségről ellentétes James Mattis nyugalmazott tengerészgyalogsági tábornok, a megválasztott amerikai elnök védelmiminiszter-jelöltje washingtoni meghallgatásán tett kijelentéseivel. "Meglátjuk majd, milyen következményekkel jár az új amerikai diplomácia" - tette hozzá a német diplomácia vezetője.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Donald Trump kijelentésére reagálva hétfőn megerősítette "feltétlen bizalmát" abban, hogy az új amerikai kormányzat fenntartja erős elkötelezettségét a NATO, a transzatlanti kapcsolatok és az Európa számára nyújtott biztonsági garanciák mellett. A főtitkár hasonló szellemben nyilatkozott december 6-án a megválasztott amerikai elnök várható politikáját illetően.
Peszkov: A szankciók ügyében meg kell várni Trump hivatalba lépését
A Kreml Donald Trump hivatalba lépését követően tartja majd időszerűnek értékelni a megválasztott amerikai elnök megjegyzését, amellyel utalt az Oroszország elleni szankciók eltörlésének lehetőségére - jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján. Peszkov elmondta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok között jelenleg nem folynak tárgyalások a nukleáris potenciál csökkentéséről. Emlékeztetett Vlagyimir Putyin elnöknek arra a kijelentésére, amely szerint nem Oroszország kezdeményezte a szankciók bevezetését, ezért azt nem is kívánja napirendre tűzni nemzetközi kapcsolataiban.Cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Putyin és Trump Reykjavíkban találkozik majd. Mint mondta, egy esetleges csúcstalálkozóról még előzetes megállapodás sem született.
Peszkov szerint a Kreml egyetért a megválasztott amerikai elnök azon véleményével, hogy a NATO a múlt maradványa. Hangot adott álláspontjának, miszerint a szövetséget eleve a konfrontációra hangolták.
Peszkov megerősítette, hogy az orosz informatikai rendszereket, egyebek között Putyin elnök honlapját rendszeresen érik külföldről érkező kibertámadások. Ám, mint mondta, a Kreml nem kíván kormányokat megvádolni és "azok példáját követni, akik ésszerűtlen és megalapozatlan vádakhoz folyamodnak". Rámutatott ugyanakkor, hogy egyes túlterheléses (DDoS-)támadásokat önmagukban, fizikai személyként magányos hackerek de még hackercsoportok sem tudtak volna megszervezni.
Peszkov úgy vélekedett, hogy az ukrajnai helyzet rendezése szerepelni fog az orosz-amerikai tárgyalások napirendjén. Kijelentette, hogy Moszkva ebben a témakörben még nem ismeri a leendő amerikai kormány álláspontját. A szóvivő egyet nem értését fejezte ki azzal a felvetéssel szemben, hogy Oroszország és a Nyugat kapcsolatai Ukrajna miatt romlottak meg. Hozzátette, hogy nem az egész Nyugat viszonya romlott meg Moszkvával.
A szóvivő nem erősítette meg azt az értesülést, amely szerint az Egyesült Államok is meghívást kapott az Asztanában megtartandó szíriai béketárgyalásokra. Hozzátette, hogy a kazah fővárosban a tervek szerint január 23-án kezdődő egyeztetés nem lép más formátumok, így a genfi folyamatok helyébe, inkább kiegészíti azokat.
