Professzionális közigazgatási bíráskodásra van szükség – mondta az igazságügyi miniszter az Inforádió Aréna című műsorában hétfő este. Trócsányi László szerint a szakmai színvonalon még lehet javítani.
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy már 2014-es miniszteri meghallgatásán jelezte: a közigazgatási bíráskodást újra kell gondolni. A kormány 2015 januárjában elfogadott koncepciójában szerepelt a közigazgatási bíráskodás továbbfejlesztése, azóta pedig több szakmai rendezvényen is felvetődött ez az elképzelés, tehát nem tartották titokban.
A tervek szerint hét-nyolc regionális centrum, illetve egy közigazgatási felsőbíróság jön majd létre, de a Kúria felülvizsgálati, jogegységesítő szerepe a közigazgatási bíróságok felett is érvényesül majd. A legfontosabbak azonban nem a szervezeti megoldások, hanem a közigazgatás feletti professzionális bírói kontroll, ami jogállami kérdés, és "ebben nem engedek visszalépést" - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter.
Mint mondta: a jelenlegi, mintegy 100 tagú közigazgatási bírói létszámot 180-ra szeretnék emelni. Az új bírák azonban nem "pártkatonák" lesznek, a jelentkezőknek legalább tízéves közigazgatási gyakorlattal kell rendelkezniük és versenyvizsgát kell tenniük.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy hasonló megoldások Európa számos országában működnek.
A felmerülő kifogások kapcsán Trócsányi László megjegyezte: az új megoldások okozhatnak félelmet és sok a félreértés is, de tárgyalásokkal lehet eredményt elérni. A miniszter szerint az a baj, ha szakmai kérdések pártpolitikai aspektust kapnak. Hozzátette: tisztában van azzal, hogy kétharmados támogatást igénylő törvényről van szó, de kompromisszumokkal ésszerű megállapodásra lehet jutni.
"Az idő nekünk dolgozik. Valamit letettünk az asztalra, amivel foglalkozni kell. Lehet hogy később fog beérni, de ez nem baj" - mondta a miniszter. "A jogállam védelme vezérel, nem az eltiprása" - szögezte le Trócsányi László.
Azzal kapcsolatban, hogy lesz-e jogalkotási következménye az október 2-i népszavazásnak, az igazságügyi miniszter elmondta: amennyiben érvényes lesz és a "nem" szavazatok többségben lesznek, annak politikai következménye, hogy hatással lesz az unió vezetőire. További következménye pedig egy olyan jogi vita lesz, amelyben Magyarország érdekeit lehet védelmezni. (A kormány népszavazási kérdése úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?")
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága új magyar bírájának kiválasztása kapcsán Trócsányi László hangsúlyozta, hogy széles körű konzultációkat folytattak és a korábbi gyakorlatnak megfelelően jártak el. Az igazságügyi tárca augusztusban három embert jelölt: Füzi-Rozsnyai Krisztinát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának docensét, Schanda Balázs egyetemi tanárt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Alkotmányjog Tanszékének vezetőjét, a kar korábbi dékánját és Tallódi Zoltánt, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesét, aki 1998-tól az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt képviseli a kormányt.
Az egyesülési jog újraszabályozása kapcsán a miniszter azt emelte ki, hogy ma esetenként nehezebb egyesületet bejegyezni, mint céget. A bejegyzést szeretnék egyszerűsíteni. Az új szabályozás év végéig elkészülhet - tette hozzá.
A gyülekezési jog újraalkotásáról szólva Trócsányi László elmondta: erre az Alkotmánybíróság hívta fel nemrégiben az Országgyűlést, s az év végéig készülhet el az új gyülekezési törvény, amely semmiképpen nem lesz jogszűkítő.
Az igazságügyi miniszter elmondta azt is, hogy miután az állam kivonult a jogászképzésből, alig vannak támogatott helyek, a legtöbb jelentkező a fővárosi jogászképzést preferálja, így veszélybe került a vidéki jogászképzés. Ennek ellensúlyozására a tárca évi negyedmilliárd forinttal támogatja a vidéki hallgatókat, az ösztöndíjak révén gyakorlatilag fizeti a kiváló hallgatók tandíját. Hasonló nagyságrendű támogatást juttat a minisztérium különféle projektekre, kutatásokra. A minőségi munkát ösztönző megoldások bevezetése azért is szükséges, mert a költségtérítéses felsőoktatási rendszerben színvonalcsökkenés érzékelhető - hívta fel a figyelmet Trócsányi László.
Az OBH több fontos kérdésben támogatja a tervezetet
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) több fontos kérdésben támogatja az Igazságügyi Minisztérium (IM) közigazgatási bíráskodással kapcsolatos törvénytervezetét. A testület hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében ugyanakkor azt is kiemelte: az eddigi gyakorlat eredményeit, értékeit, mint például az elkülönült munkaügyi szakbíráskodást, meg kell őrizni.
A szaktárca korábbi közleményében azt írta: a kormány célja, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően olyan professzionálisan működő - a Kúria alatt elhelyezkedő - közigazgatási felsőbíróság jöjjön létre, amely a végrehajtó hatalmat kellő hatékonysággal ellenőrizni tudja, és biztosítja a jogbiztonság érdekében az egységes és magas színvonalú joggyakorlatot.
Az OBH a hétfői közleményében mindenekelőtt kiemelte: a közigazgatási bíráskodás Magyarországon jelenleg is létezik, s az elmúlt 25 évben "komoly, rendszerszintű kritika" sem hazai, sem külföldi oldalról nem érte. Sőt, mint kifejtették: a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon az ítélkezés gyorsasága európai uniós összehasonlításban is kiváló.
A közlemény szerint az IM júliusban küldte meg az OBH elnökének véleményezésre a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos törvény tervezetét. Az OBH elnöke most is a törvényben meghatározott feladatának tett eleget, amikor a bíróságok véleményét beszerezve és összegezve, véleményezte a törvénytervezetet.
Az OBH támogatja például a közigazgatási perjog önálló, a polgári perrendtartástól elkülönülő speciális szabályozásának koncepcióját. Üdvözölték továbbá a Közigazgatási Felsőbíróság létrehozásának gondolatát is, hiszen - mint kifejtették - "a közigazgatási ügyszakban is vannak olyan ügyek, amelyek esetében kiemelt jelentőségüknél, különös bonyolultságuknál fogva indokolt, hogy már első fokon magasabb fórum elé kerülhessenek" - írták. Egyetértettek továbbá a bírák magasabb anyagi elismerésére, az illetmények emelésére vonatkozó elképzelésekkel is. Az ítélkezés színvonalának további emelése minden ügyszakban kiemelt stratégiai cél - olvasható a közleményben.
Az OBH bízik abban, hogy a jogalkotó - ahogy más kérdésekben is már többször - a bírósági szervezet észrevételeit, javaslatait megfontolja - írta a testület, kiemelve: a közös cél a közigazgatási bíráskodás kiváló eredményeinek megőrzése, valamint továbbfejlesztése.
