Össztüzet zúdított az ellenzék az új gyülekezési törvényre, az Alapjogokért Központ szerint ez csak a szokásos vészmadárkodás. A jövő héten szakértői egyeztetések lesznek a témában, a parlamenti frakciók képviselőivel már a napokban leült az igazságügyi és a belügyminiszter.
Egyre abszurdabb az ellenzék magatartása, mintha szellemi elődjüket, a Mr. Nyetnek csúfolt szovjet politikus Andrej Gromikót akarnák követni: bármilyen törvényt terjeszt elő a kormány, arra nemet mondanak – fogalmazott lapunknak nyilatkozva Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója az új gyülekezési törvény, illetve az annak kapcsán megjelent kritikákról szólva. A magánélet védelméről szóló indítvánnyal szorosan összefüggő tervezetet hevesen támadta a parlamenti vitában valamennyi ellenzéki frakció képviselője, a DK szerint „szájpecektörvény” születik, a Jobbik és az MSZP szerint pedig lényegében nem lehet majd tüntetni a rendőrségnek túlhatalmat biztosító, gumiszabályokat tartalmazó szabályozás életbe lépését követően.
Szánthó úgy véli, mindez csak a szokásos vészmadárkodás, a kritizálók láthatóan el sem olvasták az indítvány szövegét. Vagy nem tudják értelmezni. Rámutatott arra is, a jelenleg hatályos, ’89-es törvényt felváltó új jogszabály megalkotását az Alkotmánybíróság korábbi határozata is szükségessé teszi, hiszen a Ház éppen mulasztásos alkotmánysértésben van. Ráadásul az elmúlt évtizedekben számos technológiai és társadalmi változás következett be, ezekhez is igazodnia kell a törvényhozásnak. A tervezet pedig végre egyértelműsít számos tisztázatlan dolgot, például a gyülekezéshez és a magánélethez való jog közötti esetleges ütközéseket. Az eddigi jogalkalmazás meglehetősen széttartó volt, most azonban, a hetedik alaptörvény-módosítás által megteremtett lehetőség nyomán ez megváltozik. Úgy, hogy rögzítik: a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem járhat mások magánélethez való jogának megsértésével. Nem fordulhat majd elő például jogi következmény nélkül, hogy mondjuk frusztrált, pénzügyi gondjaik miatt „a politikát” hibáztató emberek szinte életvitelszerűen egy parlamenti képviselő családi háza előtt tüntessenek, rendszeresen trágár módon ócsárolva a gyermekeit iskolába vivő politikust, vetette fel a jogász.
Ugyanakkor továbbra is lesz lehetőség majd szinte bármilyen demonstrációt, flash mobot, azaz spontán vagy akár sürgős gyűlést is szervezni. Tisztázza az új törvény a felelősségi köröket is, azt, hogy ki számít szervezőnek, illetve kinek van elsőbbsége, ha egy helyszínre és egy időben több megmozdulást is bejelentenek – mutatott rá.
Az Igazságügyi Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium egyébként külön egyeztetést szervezett a törvényről, közleményük szerint az ellenzéki pártok képviselői is elismerték, a tervezet számos progresszív elemet tartalmaz. A törvényjavaslat további részleteinek egyeztetése a jövő héten szakértői szinten folytatódik. Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint tízéves vita és több hónapos előkészítő munka előzte meg az új törvény megalkotását, a szöveg a magyar sajátosságokra építve számos európai mintát felhasználva készült. Pintér Sándor, a belügyi tárca vezetője pedig az egyeztetésen arról beszélt, az új szabályozással a jogalkotók könnyebb helyzetbe szeretnék hozni a rendőrséget, a bírákat és a bejelentőket is. Hangsúlyozta: 2010 óta a labdarúgó-mérkőzések utáni szurkolói összecsapásokon kívül más, politikai jellegű rendbontás nem volt. Az új törvény célja, hogy ez a jövőben is így maradjon.
Szánthó úgy véli, mindez csak a szokásos vészmadárkodás, a kritizálók láthatóan el sem olvasták az indítvány szövegét. Vagy nem tudják értelmezni. Rámutatott arra is, a jelenleg hatályos, ’89-es törvényt felváltó új jogszabály megalkotását az Alkotmánybíróság korábbi határozata is szükségessé teszi, hiszen a Ház éppen mulasztásos alkotmánysértésben van. Ráadásul az elmúlt évtizedekben számos technológiai és társadalmi változás következett be, ezekhez is igazodnia kell a törvényhozásnak. A tervezet pedig végre egyértelműsít számos tisztázatlan dolgot, például a gyülekezéshez és a magánélethez való jog közötti esetleges ütközéseket. Az eddigi jogalkalmazás meglehetősen széttartó volt, most azonban, a hetedik alaptörvény-módosítás által megteremtett lehetőség nyomán ez megváltozik. Úgy, hogy rögzítik: a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem járhat mások magánélethez való jogának megsértésével. Nem fordulhat majd elő például jogi következmény nélkül, hogy mondjuk frusztrált, pénzügyi gondjaik miatt „a politikát” hibáztató emberek szinte életvitelszerűen egy parlamenti képviselő családi háza előtt tüntessenek, rendszeresen trágár módon ócsárolva a gyermekeit iskolába vivő politikust, vetette fel a jogász.
Ugyanakkor továbbra is lesz lehetőség majd szinte bármilyen demonstrációt, flash mobot, azaz spontán vagy akár sürgős gyűlést is szervezni. Tisztázza az új törvény a felelősségi köröket is, azt, hogy ki számít szervezőnek, illetve kinek van elsőbbsége, ha egy helyszínre és egy időben több megmozdulást is bejelentenek – mutatott rá.
Az Igazságügyi Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium egyébként külön egyeztetést szervezett a törvényről, közleményük szerint az ellenzéki pártok képviselői is elismerték, a tervezet számos progresszív elemet tartalmaz. A törvényjavaslat további részleteinek egyeztetése a jövő héten szakértői szinten folytatódik. Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint tízéves vita és több hónapos előkészítő munka előzte meg az új törvény megalkotását, a szöveg a magyar sajátosságokra építve számos európai mintát felhasználva készült. Pintér Sándor, a belügyi tárca vezetője pedig az egyeztetésen arról beszélt, az új szabályozással a jogalkotók könnyebb helyzetbe szeretnék hozni a rendőrséget, a bírákat és a bejelentőket is. Hangsúlyozta: 2010 óta a labdarúgó-mérkőzések utáni szurkolói összecsapásokon kívül más, politikai jellegű rendbontás nem volt. Az új törvény célja, hogy ez a jövőben is így maradjon.
