Augusztusban a fogyasztói árak 0,1 százalékkal alacsonyabbak voltak mint egy évvel korábban, júliushoz képest pedig átlagosan 0,4 százalékkal mérséklődtek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.
Augusztusban az egy évvel korábbihoz képest az üzemanyagok ára jelentősen, 11,4 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékben a fogyasztási főcsoportok közül a szeszes italok, a dohányáruk 1,9 - ezen belül a dohányárúk 3,8 százalékkal - és a szolgáltatások drágultak 1,1 százalékkal.
Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte: az üzemanyagok árcsökkenése jelentős, az éves mutatót ez húzta lefelé. Az élelmiszerek ára augusztusban havi alapon csökkent az idényáras élelmiszerek árcsökkenésének hatására, a sertéshús árában azonban harmadik hónapja jelentős emelkedést mértek.
A jelentés szerint az élelmiszerek ára 0,3 százalékkal lett alacsonyabb a júliusinál, a burgonya 16,8, a zöldség 4,9, a gyümölcs 1,1 százalékkal lett olcsóbb. A sertéshús viszont 2,7 százalékkal drágult, de az áfacsökkentéssel 11,6 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly júliusban.
A következő hónapokban a fogyasztói árakra hatással lesz a dohányáruk árának szeptemberi emelése, ami azonban nem azonnal jelenik meg az árindexben - tette hozzá Mináry Borbála.
Éves összehasonlításban 4. hónapja csökkent az átlagos árszint, az előző hónaphoz mérve négy hónap után másodszor csökkent a fogyasztói árak átlaga.
A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 1,2 százalék volt augusztusban, ugyanúgy mint egy évvel és egy hónappal ezelőtt is.
Augusztusban az élelmiszerekért 0,6 százalékkal többet kellett fizetni mint egy évvel korábban, ezen belül a cukor ára 24,3, az étolajé 7,8, az idényáras élelmiszereké-burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 6,4 százalékkal nőtt, a tojásé 5,5, a tejé 4,6 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások 1,1, a ruházkodási cikkek 0,6 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkek ára nem változott. Az egyéb cikkekért - gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek - 4,1, százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A háztartási energia ára 0,1 százalékkal csökkent.
Az előző hónaphoz képest az élelmiszerekért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek 4,7 százalékos árcsökkenésének következménye. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal nőtt. A sertéshús 2,7, a cukor 2,4, a sajt 0,8 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 0,1 százalékkal nőtt. A szolgáltatásokért szintén 0,1 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül - a nyári főszezonból adódóan - az üdülési szolgáltatásokért 2,5 százalékkal.
A háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek ára összességében nem változott. Az egyéb cikkek ára 1,7, ezen belül a járműüzemanyagoké 3,8 százalékkal csökkent. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért 1,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
Fél százalék körül alakul az idei infláció
Az idén 0,5-0,6 százalékos átlagos inflációra számítanak az elemzők. Az NGM a csütörtöki statisztikai adatokkal kapcsolatban kiemelte, hogy az inflációs folyamatok változatlanul visszafogottak, az infláció 2016-ban kismértékben alacsonyabb lehet a kormány idei konvergenciaprogramjának 0,4 százalékos előrejelzésénél.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a fogyasztói árak augusztusi alakulásai kissé alacsonyabbak vártnál, a meglepetést leginkább a szolgáltatások kisebb árnövekedése okozta. Az 1,2 százalékos maginfláció azt tükrözi, hogy a jelentős béremelkedések ellenére továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban.
Az elemző a tavalyi -0,1 százalékos infláció után idén 0,5 százalékra számít.
Kifejtette: szeptemberben részben bázishatások, részben a dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatt az infláció egy százalék közelébe emelkedhet, majd az üzemanyagok áraiban jelentkező bázishatások, valamint az üzemanyagok jövedéki adójának várható emelése miatt 1,5 százalék közelébe emelkedhet, év végére pedig elérheti a két százalékot, de a három százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2018-ig, ami lehetővé teszi a kamatok tartósan alacsony szinten tartását, valamint a nem-konvencionális eszközök alkalmazását.
Suppan Gergely szerint jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfacsökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában szintén kiemelte, hogy nem okozott meglepetést az adat, bár az elemzői konszenzus plusz 0,1 százalékos inflációt jelzett, az éves maginfláció pedig már csaknem másfél éve az 1-1,5 százalékos sávban ragadt.
Az inflációt továbbra is elsősorban az üzemanyagárak alakulása mérsékelte, miközben a ruházati cikkeknél és a szolgáltatásoknál volt megfigyelhető az infláció jelentősebb mérséklődése - közölte.
Utóbbi területen belül leginkább az üdülési szolgáltatások és bérleti díjak esetében enyhült az árnyomás.
Hozzátette: továbbra is az infláció jelentős megugrására számít a következő hónapokban a bázishatás mellett a dohánytermékek és az üzemanyagok jövedéki adójának emelése miatt. Az év végére akár 1,8 százalékra is ugorhat az áremelkedés éves üteme, míg idén az ING Bank szerint 0,6 százalék lehet az átlagos infláció.
Az NGM értékelése szerint a legjelentősebb hatás, hogy az üzemanyagok ára jelentősen elmarad a 2015 azonos időszakában mérttől, ami számottevően, 0,9 százalékponttal mérsékelte a teljes indexet. Az alacsonyabb fuvarozási költségek más javak és szolgáltatások árát is befolyásolták, ezért az olajárcsökkenés tényleges hatása ennél nagyobb lehet - írták.
Az infláció az alacsony élelmiszer- és olajárnak valamint az Európából érkező dezinflációs hatásoknak köszönhetően visszafogott. Többek között az alacsony energiaáraknak és a sertéshús 22 százalékpontos áfacsökkentésének köszönhető, hogy az élelmiszerárak emelkedése is visszafogott maradt - írták.
Míg 2010-ben a fogyasztói árak közel öt százalékkal emelkedtek, addig a több lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentésnek is köszönhetően 2013-ban csak 1,7 százalék, majd 2014 óta már nulla százalék körül alakult a mutató értéke.
Az árak stabilitása hozzájárul a bérek és a nyugdíjak értékállóságához, azaz nő a háztartások által elkölthető jövedelem, ami a fogyasztás élénküléséhez és a gazdaság fellendüléséhez vezet. Az alacsony infláció a vállalkozások számára is kiszámíthatóbbá teszi működésüket, így stabilabb környezetben eredményesebben végezhetik a tevékenységüket - emeli ki a tárca közleménye.
