A kormány célja egy, a pénzintézetekkel és a károsultak érdekképviseleteivel is egyeztetett törvényjavaslat előterjesztése. Ahogyan a Magyar Nemzeti Bank is mint felügyelet egyértelműen foglalt állást a vállalati kötvények ügyében, főként a Quaestor-károsultak kérdéseire válaszolva.
A kormány határozott célja, hogy olyan törvényjavaslatot terjesszenek elő a brókerbotrányok ügyében, amelyet a pénzintézetekkel és a károsultak érdekképviseleteivel is egyeztettek. Az Igazságügyi Minisztériumban már intenzív munka folyik annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság döntése alapján a pontos elszámolás rendszerét ki lehessen dolgozni – jelentette ki Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Hangsúlyozta, a kormány arra törekszik, hogy a vonatkozó jogalkotási folyamat még az idén lezáruljon.
Nem léptek előre, de legalább világosan láthatják a lehetőségeiket a Quaestor-kötvényesek, miután választ kaptak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján a kérdéseikre. A jegybank felügyeleti jogkörében jelezte, hogy nem engedélyezi, és nem felügyeli a vállalati kötvénykibocsátó intézményeket. Azt, hogy egy befektető miként ítéli meg a kockázatokat, egyéni döntésen múlik.
A Magyar Nemzeti Bank állásfoglalása szerint mindenkinek lehetősége van kötvényt kibocsátani, azaz gazdasági tevékenységhez ilyen módon forrást gyűjteni, attól függetlenül, hogy alacsony vagy magas a jegyzett tőkéje. A lényeg, hogy a kibocsátási tájékoztató megfelelő módon tartalmazza az adatokat, és felhívja ennek kockázatára a figyelmet. Amennyiben az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú – részletezte az Magyar Nemzeti Bank honlapján írtakat a távirati iroda –, a felügyelet a céget kötelezheti arra, hogy ezt a tájékoztató elején, valamint kereskedelmi kommunikációjában feltűnő módon tüntesse fel. Ez a Quaestor-kötvények kibocsátási tájékoztatója esetén is így történt. A jogszabályok szerint a felügyelet nem minősítheti és nem is felügyeli a kötvénykibocsátások mögött álló termelő vállalatok tevékenységét vagy az e befektetéseken elérhető, a kötvényekhez kapcsolódó hozamígéretek teljesülését.
Decemberben zárulnak a nyomozások
A Quaestor-ügyben december 11-én, míg a Buda-Cash ügyben december 23-án zárul a nyomozás, ám ezek a határidők meghosszabbíthatók – mondta lapunk kérdésére Gasz Péter, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője. Amennyiben nem kerül sor a határidő meghosszabbítására, lezárul a nyomozás, és vádat emelhetnek, vagy vádemelés nélkül zárják le az ügyeket. Mint ismert, a Quaestor-csoport esetében
a problémát nem a legálisan kibocsátott kötvények okozták, hanem egy ezek melletti visszaélés-sorozat. (BR)
