Kezdi visszanyerni évekkel ezelőtti egyensúlyi állapotát a magyar gazdaság. A konszolidáció 2011 óta tartó folyamatosságát példázza, hogy tavaly tovább csökkent az államadósság, az idei államháztartási hiánycél pedig kétszázalékos.
Az elmúlt évek gazdaságpolitikai változásai között fontos helyen szerepel az államadósság fokozatos csökkentése, s ezt a trendet a tavalyi eredmények sem törték meg. A 2011-es, a bruttó hazai termék (GDP) arányában 81 százalékos adósságmértéket 2015-re – az előzetes számítások szerint – sikerült 75,8 százalékra mérsékelni – jelentette ki tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
A mostani világgazdasági bizonytalanságok közepette a kormánynak az ország cselekvőképességét fenntartó gazdaságpolitikát kell folytatnia – hangsúlyozta a miniszter, kiemelve, hogy a nemzetközi válságból Közép- és Kelet-Európa nem jött ki rosszul. Jóllehet, Magyarország egy időre a térség éllovasából hátrébb sorolt, de most újra azon az úton vagyunk, hogy visszatérjünk az elsők közé.
Varga Mihály szerint egyre inkább érik az ország felminősítése, s az idén a nagy nemzetközi hitelminősítők jó eséllyel meg is hozzák ezt a döntést. Hangsúlyt kell azonban helyezni arra, hogy a következő időszak veszélyeit sikerüljön kiküszöbölni – húzta alá Varga. Az idei, GDP-arányosan kétszázalékos államháztartási deficitcél mellett vigyázni kell arra, hogy ne lazuljon a fiskális fegyelem, ám azt is szem előtt kell tartani, hogy a túlzottan szűk gyeplő ne fogja vissza a növekedést. Az ugyanis mind a gazdaságra, mind a társadalomra negatívan hatna. A megfelelő mérték megtalálásához szükséges döntésekhez – fogalmazott a miniszter – „gyorsreagáló” magyar gazdaságpolitikára van szükség.
Előadásában Varga sorra vette az elmúlt években elért gazdaságpolitikai eredményeket, bekövetkezett változásokat. Kiemelte a piaci várakozásokat is meghaladó kamatfelár-csökkenést, valamint a foglalkoztatottság bővülését. Ez utóbbi esetében az 560 ezer új munkavállalót említette, akiknek a kétharmada a versenyszférában helyezkedett el. A miniszter ugyancsak e körben hozta példaként a beruházási ráta emelkedését, valamint a központi költségvetés kiadásainak csökkentését. A tavalyi kiemelkedő, több mint nyolcmilliárd eurós külkereskedelmi aktívum az export jelentős növekedését jelzi, amely viszont úgy állt elő, hogy a belső fogyasztás növekedéséből adódó importigény sem csökkent.
