Egyértelműen pozitívan alakult Magyarország számára az uniós tagság nettó pénzügyi mérlege, és ez a csatlakozás utáni első évek után tovább erősödött - erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) abban a lapunknak átadott tanulmányban, amely átfogóan bemutatja a Magyarországnak különböző jogcímeken juttatott uniós források és a tagsággal járó befizetések pénzügyi egyenlegét, gazdasági hatását.
Az európai uniós tagság tizedik évfordulója és a hétéves költségvetési időszak 2013 végével történő lezárása indokolta a Magyarországnak juttatott közösségi támogatások összefoglaló értékelését. Az ÁSZ megállapította, hogy a 2004 és 2014 közötti időszakban az ország európai uniós pénzügyi mérlege nettó nyolcezer 88,9 milliárd forint volt, ami tízezer 679,9 milliárd forint kapott támogatás és kétezer 591 milliárd forint magyar hozzájárulás különbségéből adódott. Hazánk a 2007 és 2013 közötti időszakban – több más EU tagországhoz hasonlóan – nem tudta teljes mértékben felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat.
Magyarország, hazai kiegészítő költségvetési forrásokkal kibővített 2007-2013 közötti pénzügyi fejlesztési kerete elérte a 11 908,2 milliárd forintot (tervezési árfolyamon), ebből a vállalt hazai hozzájárulások mértéke 2024,3 milliárd forintot, átlagosan 17 százalékot tett ki.
A tanulmány kitér arra is, hogy a fejlesztési források felhasználása jelentős intézményi költségeket igényelt. Az állami költségvetés éves uniós-intézményi működési kiadásai 2003-2013 között évente negyven-hatvanmilliárd forint között mozogtak.
Az ÁSZ hangsúlyozta, a gazdaságfejlesztési és regionális operatív programok munkahely-teremtési hatása jelentősen felülmúlta a várakozásokat és kiemelkedett a többi fejlesztési indikátor közül. A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret forrásaiból mintegy háromezer 182,9 milliárd forintot, a teljes kifizetett összeg 76,7 százalékát fordították beruházásokra. A számvevők véleménye szerint a nem tőke jellegű kifizetések túlsúlya jellemezte a képzésekre irányuló, egyúttal a társadalmi megújulással, valamint az államreformmal kapcsolatos programok, prioritások kifizetéseit.
A közszféra 72,2 százalékkal részesedet a teljesített kifizetésekből, ami háromezer milliárd forintnak felel meg. Négy operatív programnál, amelyek a társadalmi infrastruktúra fejlesztését és a környezetvédelmi beruházásokat támogatták, a közszféra részesedése a felhasználásból meghaladta a 85 százalékot is.
A tanulmány arra is rámutat, hogy az EU-támogatások nagysága Magyarország számára nem bizonyult elégségesnek a növekedési pálya felgyorsításához. Annak ellenére, hogy 2007 és 2013 között - az új tagállamok közül a GDP arányában legnagyobb, 15,8 százalékos támogatást használt fel a magyar gazdaság növekedési teljesítménye 2013-ig nem volt kiemelkedő a 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamokhoz képest.
A jelenleg még megvalósítás alatt álló projektekre fókuszáló széleskörű szervező tevékenység felgyorsítása és a kormányzati erőfeszítések esélyt adnak arra, hogy jövőre a közösségi támogatások végleges elszámolásakor ne, vagy csak minimális mértékben legyen forrásvesztés - fogalmazott az ÁSZ.
