A képviselők ma összesen két és fél órában kérdezhetik a kormány képviselőit az Országgyűlés első őszi ülésének végén. A Fidesz és a kormány is gratulált Angela Merkel német kancellárnak és a CDU/CSU pártszövetségnek a német választásokon elért győzelméhez napirend előtt az Országgyűlésben.
Fidesz: gratulálunk Angela Merkelnek!
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a Fidesz nevében gratulált a CDU/CSU pártszövetségnek és Angela Merkel pártelnöknek, akinek sok sikert kívánt ahhoz, hogy negyedik kancellári mandátumát eredményesen betöltse.
Hangsúlyozta: a német választás mindig fontos esemény az európai politikában, de Európa jelenlegi helyzetében sorsdöntő Európa és Magyarország jövője szempontjából is. Hozzátette: noha veszteségeket is elszenvedett a CDU/CDU, de "toronymagasan" ők nyerték meg a választásokat, az SDP pedig a választás vesztese, hiszen olyan mértékben gyengült meg, hogy lassan közelebb kerül a kispártok pozíciójához.
Meglepetésszerűnek nevezte, hogy a harmadik helyen az AfD, a negyediken pedig az FDP végzett. Szerinte ennek a két pártnak az eredménye rendkívül figyelemreméltó, mert sikerük közös gyökere, hogy mindkettő bevándorlásellenes álláspontot foglalt el. Úgy vélte: nagy valószínűséggel az FDP koalíciós partnere lesz a CDU/CSU-nak, vagyis számítani lehet arra, hogy a bevándorlás ellen megfogalmazott nézeteik kihatnak az európai politikára. Így jó remény van arra, hogy a "Soros-tervben" foglalt elgondolások lekerülnek az európai politika napirendjéről - fogalmazott.
Szerinte arra lehet számítani, hogy a biztonság belső és külső vonatkozásai felértékelődnek a német és az európai politikában is, illetve a kétsebességes Európára vonatkozó "álmok" a kijózanító eredmények fényében lekerülnek a napirendről és visszatér a német politika az európai egység gondolatához.
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára is gratulált a CDU/CSU pártszövetségnek és Angela Merkelnek a választási győzelemhez. Szerinte a választás nagy vesztese a német baloldal, ami azt mutatja, hogy nem voltak sikeresek az általuk puffogtatott frázisok, és ez előrejelzés lehet az európai és a magyar baloldali pártok számára is.
Hangsúlyozta: a bevándorlás kérdése befolyásolta a német választás eredményét, és ez a magyaroknak különösen fontos, hiszen Magyarország rendelkezik a leghosszabb szárazföldi schengeni határral, vagyis Magyarországnak kell a legkeményebben védekeznie a bevándorlással kapcsolatban. Magyarország továbbra is kitett a Soros-terv megvalósításának, amelynek lényege, hogy legyen egy "egységes európai massza", amely követi Brüsszel akaratát - tette hozzá. Szerinte ezért fontos a nemzeti konzultáció a "Soros-tervről", hiszen a német választások nagy tanulsága, hogy az a sikeres politika, amely az emberek akaratára alapul.
MSZP: a kormány megcsúfolja az önkormányzatiságot
Szakács László (MSZP)az önkormányzatok napja alkalmából arról beszélt, hogy a kormány megcsúfolja a rendszerváltás egyik legfontosabb eszméjét, az önkormányzatiságot. Hangsúlyozta: 1989-90 környékén azért kellett lecserélni a tanácsrendszert, mert nem szerették volna, hogy egy párt központjából mondják meg, mi történjen a településeken, 2010-ben azonban a kormány "hátraarcot csinált" és megint egy párt központjában születnek a döntések. Kifogásolta, hogy elvették az önkormányzatoktól az egészségügyi és a oktatási intézményeket, és azt ígérte, hogy a kormányváltás után visszaadják a helyi önkormányzatok hatásköreit, a helyi egészségügyi alapellátást és az iskolákat is.
Pogácsás Tibor belügyi államtitkár egyetértett azzal, hogy a rendszerváltás legfőbb eredménye volt az önkormányzatiság, azonban szerinte 1995-96 táján az önkormányzatok mozgásterét költségvetési szigorításokkal gúzsba kötötték, az önkormányzati vagyont pedig a Horn-kormány privatizálta. Az ebből származó forrásokat csak 2001-ben és 2002-ben adta oda a kormány az önkormányzatoknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ÁSZ 2009-es jelentése szerint 2004 és 2009 között 3600 milliárdot vont ki a kormányzat az önkormányzati szférából, miközben növelte feladatokat, ezért kellett újragondolni 2010-ben a finanszírozást, és kellett átvállalni az adósságállományt, illetve új törvényt alkotni. Hangsúlyozta: idén már második éve, hogy az önkormányzati alrendszer bevételi többlettel rendelkezik.
LMP: csalássorozat van a romáknak juttatott források mögött
Hadházy Ákos (LMP) csalássorozat részének nevezte a romáknak jutatott forrásokat, a jelenségre pedig "Farkas-tervként" hivatkozott. Szerinte ez több 100 ezer kilátástalan helyzetben lévő romára és uniós milliárdokra épül. Az ellenzéki politikus azt mondta: a Híd a munka világába projekt forrásainak nagy részét ellopták, a szakmaválasztásra szánt ösztöndíjak 6 milliárdos keretéből csak 400 millió ment a célra, az ezer roma nő programban pedig csak néhányan kaptak munkát.
Hadházy Ákos bírálta azt is, hogy az ORÖ-re épülő mentorhálózatot hoznának létre. Hiányolta továbbá a Farkas Flóriánnal szembeni eljárást.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: működő rendszer van az uniós források felhasználásának ellenőrzésére, amely akkor lép közbe, ha valóban szabálytalanság van és nem akkor, amikor az LMP sajtótájékoztatót tart. Szóvá tette, hogy az ellenzéki párt csak a 100 milliárdos nagyságrendű kárt okozó 4-es metrós korrupciós üggyel nem foglalkozik a "kamuinfón". Az államtitkár szerint úgy lehet megkülönböztetni a korrupciót a szabályos ügyektől, hogy előbbiről az LMP hallgat. Megjegyezte azt is, hogy Hadházy Ákos felszólalása "szaloncigányozásnak" is beillik. Rétvári Bence kiemelte, hogy 7 év alatt kétszeresére nőtt az egyetemre, főiskolára járó romák száma, az ösztöndíjaknak köszönhetően pedig egyre többen tudják befejezni tanulmányaikat.
KDNP: 2018 a családok éve lesz
Földi László (KDNP) arról beszélt, hogy a kormány az ország biztonságának szavatolása közben is töretlenül dolgozik a családok megerősítéséért. Az EU-ban egyedülállónak nevezte a hazai családi adózási rendszert, amellyel 1 millióan élnek, s kiemelte, hogy két gyermek esetén kétszeresére nőtt az adókedvezmény.
Az otthonteremtési programban 226 milliárd forinttal támogatják a családokat, az ingatlanok áfakulcsa 5 százalékra csökkent, 1 millió forintot elengednek a jelzáloghitel tartozásból, a diákhitellel rendelkező várandós nőknek vagy szülőknek pedig - gyermekszámtól függően - elengedik tartozásuk egy részét vagy egészét - sorolta a kormánypárti politikus, aki azt is megjegyezte: folytatódnak a bölcsődefejlesztési programok, s soha ennyi gyermeknek nem járt ingyen tankönyv és étkeztetés, mint ma.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt hangoztatta: a kormány a gyarapodó családok révén képzeli a jövőt és nem automatizmus alapján idetelepített külföldiek révén. A családokat a jövőbe tett legjobb befektetésnek nevezte, s ezt szembeállította azzal, hogy a szocialista kormányok családpolitikája a megszorításokról szólt, devizahitelekbe hajszolták a családokat.
Az államtitkár azt is kiemelte, hogy családtámogatásokra a GDP-növekedés kétszeresét fordítják, ami a 4,8 százalékos mértékével jóval meghaladja az OECD átlagot, a 2,5 százalékot. Hozzátette: a családi adózás nem vonja el a megtermelt jövedelmet azoktól, akik gyermeket vállalnak, s ezt az érintetti kör több mint 95 százaléka igénybe veszi.
Jobbik: konstruktív hozzáállás kell a bérunióhoz
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) értékelése szerint a magyar gazdaság önerőből nem lenne képes a fejlődésre, és megoldást kell találni a népességfogyás problémájára is. Pártja béruniós kezdeményezésével szemben szerinte eddig csak demagóg ellenérvek hangzottak el, pedig konstruktív hozzáállásra lenne szükség. Törekvéseik között említette a kohéziós források átalakítását, és visszautasította, hogy jogkörök átadását vetnék fel.
Az ellenzéki politikus a multinacionális cégek nagyobb mértékű adóztatását sürgette, és felszólította a kormányt, hogy a béremelések érdekében tárgyalja újra a stratégiai partnereivel kötött szerződéseket.
Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért felelős államtitkára a Jobbik identitásváltását bírálta, jelezve: a párt most uniós bürokratákra bízná a béreket, míg korábban uniós zászlót égetett. Ha valóban fontos lenne nekik a béremelés, akkor megszavazták volna az ezt lehetővé tevő adócsökkentéseket - érvelt. Megjegyezte: a Jobbik a bérunióhoz például egy horvát neonácit toborzott partnerként.
Az államtitkár ismertette, hogy idén 15, illetve 25 százalékkal nőtt a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, továbbá folytatódnak az ágazati emelések. Csak idén 12 százalékkal nőttek a bérek - emelte ki.
A Jobbik plakáthelyszerző akcióját kétségbeesettnek nevezte, szerinte egyértelműen Simicska Lajos játszotta át a helyeket, "nem kilóra, hanem dekára" megvéve a pártot, amelynek azt javasolta, a vállalkozóról nevezzék el magukat.
MSZP: a diósgyőri egészségügyi ellátás jövőjéről
Varga László (MSZP) a diósgyőri egészségügyi ellátás jövőjéről kérdezett. Mint felidézte, az egészségügyi államtitkár korábban bejelentette: szuperkórházat hoznak létre. Ez április 1-jével meg is történt, de szerinte csak egyszerű kórházösszevonás valósult meg, s egyre szűkülő ellátást kapnak az emberek, különösen Diósgyőr környékén.
Rétvári Bence közölte: modern környezetet alakítottak ki a betegek számára, ami méltán vívta ki sokak elismerését. A beruházásra több tíz milliárdot fordítottak - jelezte, hozzátéve: heti 776 óra rendelési időben történik a betegek gyógyítása, a szakrendelések száma sem változott.
Jobbik: gazdasági kérdést csinált a kormány az erdélyi magyarság problémáiból
A jobbikos Szávay István felidézte, hogy Románia és Horvátország OECD-be való felvételét Magyarország a közelmúltban megvétózta. A Jobbik szerint igen aránytalan, hogy a székely zászlót és a magyar szimbólumokat üldöző, az erdélyi magyarság vezetőit megfenyegető Romániával szemben ugyanazt az intézkedést alkalmazta a kormány, mint Horvátország esetében - tette szóvá, kiemelve: ezzel egy alapvetően gazdasági, korrupciós kérdés szintjére degradálták az erdélyi magyarság problémáit.
Magyar Levente külügyi államtitkár felhívta a képviselő figyelmét a hétfőn, Bukarestből érkező köszönő telefonra, amiért Magyarország kiállt Románia OECD-tagsága mellett. Magyarország olyan nemzetközi térben mozog, ahol számos konfliktus adódik napi szinten - mondta az államtitkár, aki kiemelte: a magyar kormány kiáll a külhoni magyarok érdekeiért, olyan eszközökkel is, ami korábban nem volt szokásos. Horvátország esetében más jellegű ügyről van szó, egy bírósági ítéletet nem kívánnak végrehajtani - jelezte.
Az LMP a rokkantnyugdíjasokat érintő szabályozás megváltoztatását sürgeti
Schmuck Erzsébet arról beszélt, számos megkeresést kapott, hogy a rokkantnyugdíj alatt ledolgozott munkát nem ismerik el, holott az érintettek a járulékukat rendesen fizették. Az LMP-s politikus azt kérdezte: mikor változtatnak a szabályokon és hogyan kárpótolják ezeket az embereket?
Rétvári Bence szerint a 2007-11 közötti időszak szabályozása vezetett a mostani helyzethez. Ezt megváltoztatta a jelenlegi kormány, s például a rehabilitációs kártyák révén kétszeresére nőtt azok száma, akik munkát tudnak vállalni.
