Jó ideje napirenden szerepel, hogy a kormány az online kasszák használatára nem kötelezett vállalkozások számlázását is bekötné az adóhatóság informatikai rendszerébe. A felkészülési idő azonban elhúzódik, az adószakértő szerint pedig a terv megvalósításának jogi és gyakorlati akadályai vannak.
Pluszköltséget és -feladatot jelent az új rendszer bevezetése (Fotó: Horváth Péter Gyula)
Az adózással kapcsolatos gazdasági folyamatokról pontos és valós idejű vagy gyors átfutású adatokat szolgáltató információs rendszer kiépítése már évek óta tart. Az első nagy lépésnek az online pénztárgépek kötelezővé tétele számított, amit tavaly az elektronikus és online számlázási programok regisztrációja követett. Ezek után logikus lépésnek tűnik a számlázóprogramok adatainak elektronikus lekérdezése, amely azonban nem teremt folyamatos és valós idejű adatátvitelt, csak az ellenőrzéskor gyorsítja majd a lekérdezést. Vagyis pont azokra a feladatokra, a megelőzésre vagy az előzetes kockázatelemzésre nem lesz alkalmas, amelyekre megalkotnák – mutat rá elemzésében Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Az ötlet alapja az az előírás, amely szerint 2016. január elsejétől már csak olyan számlázóprogramot lehet majd használni, amely rendelkezik adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás funkcióval és az ellenőrzések során adatot tud gyűjteni és küldeni.
Zara László az Adókamara.hu honlapon közzétett írásában felhívja a figyelmet: jogi és gyakorlati akadályai vannak annak, hogy az összes vállalkozás számlázását bekössék az adóhatósághoz. Így az elektronikusan vagy számítógéppel kiállított számlák valós idejű adatszolgáltatása sem volna hatékony az adócsalások megelőzésében. Egyfelől az uniós áfairányelv nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti jogszabályok kötelezővé tegyék minden vállalkozásnak az elektronikus számlázást, vagyis a számlatömbös vállalkozások számláit továbbra sem fogja látni a hatóság. Másfelől ahhoz, hogy valóban fel lehessen tárni az adócsalásokat, nemcsak a „szállítók”, hanem a „vevők” adószámát is fel kellene tüntetni a bizonylaton.
Az áfairányelv továbbá tiltja azt is, hogy az abban meghatározott számlázási szabályokon túlmenően bármely uniós tagország általános jelleggel többletkötelezettséget írjon elő.
A magyar szabályozás persze ezt semmibe veheti, de akkor felmerülhet egy újabb kötelezettségszegési eljárás a magyar állam ellen.
Az ötlet megvalósítása azonban pluszköltséget és feladatot jelentene a vállalkozásoknak, és reálisan öt-nyolc évet venne igénybe. A vállalkozások és a hatóság oldalán felmerülő pluszköltségek megtérülését pedig akkor lehetne felmérni – tartja a szakember –, ha az adóhivatal elárulná, hogy a szóban forgó intézkedéstől mennyi pluszbevételt remélnek.
