Ma nyújtja be az Országgyűlésnek a kormány a 2017-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot, miután átment az előterjesztés a Költségvetési Tanács (KT) előszűrőjén. Ennek apropóján nyilatkozott lapunknak Kovács Árpád, a KT elnöke.

– Hozzá kell-e szoknunk a korai költségvetéshez?
– Úgy tűnik, igen. Hiszen tavaly is az Országgyűlés tavaszi ülésszakán voksolhattak a képviselők a következő évi, azaz az idei büdzséről.
– Specifikus magyar jelenség ez?
– Nem teljesen, más országokban is van ilyen. Például Németországban már több alkalommal is korábban fogadták el a költségvetést a szokásos őszi időzítés helyett.
– Mire utal, hogy a kormány újra él ezzel a lehetőséggel?
– Egyértelműen arra, hogy a jövő évi költségvetés korai benyújtása gazdasági stabilitás jele.
– Szakértők azonban felvetik, hogy mire fel tervez a kormány, miután nem ismert a bázis!
– A központi költségvetések nem az előző év úgynevezett bázisadataira épülnek, a fundamentumokra, hanem sokkal inkább arra, hogy merre tart gazdaságilag egy ország. S ha annak makrogazdasági adatai beláthatók, fel is lehet rá készülni.
– A Költségvetési Tanács szinte minden évben a kockázatokra figyelmeztet. Most is?
– Természetesen figyeljük, hogy milyen területeken bukkanhatnak fel kockázatok. A világgazdasági rizikókért nem tudjuk „vállalni” a felelősséget, nem rajtunk múlnak az események. A magyar gazdaság azonban kicsi, nyitott piac, természetesen figyelnünk kell a külső környezet ingadozásait.
– Milyen „belső” rizikókra lettek most figyelmesek?
– A Költségvetési Tanács alapvetően teljesíthetőnek tartja az Országgyűlés elé ma kerülő törvényjavaslat célkitűzéseit. Tíz napon keresztül vizsgáltuk a dokumentumot, és bizton állítható: a büdzsé az európai uniós elvárásokkal is szinkronban van. Feszített, szokás szerint, ám kivitelezhető. Vannak kétségeink azonban a tartalékképzéssel, valamint a strukturális hiánnyal kapcsolatban.
– Konkrétan?
– Kritikus pont lehet a tartalékképzés, de a lényeg az, hogy előre ne költsenek a tartalékok terhére. A strukturális hiánnyal pedig, amely a kamatkiadások nélküli deficitet jelenti, vannak korlátok, amelyeket be kell tartani. Kértük a kormánytól, hogy mutassa be az ehhez szükséges folyamatokat. Tudniillik az a cél, hogy a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés érdekrendszere érvényesüljön, az egyensúly fennmaradjon.
– Jövőre több adócsökkentés is lesz, nem aggódnak a kieső bevételek miatt?
– Alaposan áttanulmányozva a 2017-es opciókat arra a következtetésre jutottunk, hogy a háztartások és a vállalkozások számára kívánatos jövő évi adócsökkentéseket a gazdasági növekedésből és az adóbeszedés hatékonyabbá tételével lehet majd finanszírozni. Utóbbival kapcsolatban már eddig is hatalmas javulás tapasztalhat, vagyis alapvetően jó hatékonyságú és megfelelő az adóbeszedés, de még vannak a rendszerben tartalékok a szürke- és a feketegazdaság csökkentése apropóján.
A költségvetés tárgyalási menetrendje
- A Költségvetési Tanács jóváhagyta a tervezetet
- A kormány április 26-án benyújtja a parlamentnek
- A fejezeti kötetet május 6-án terjeszti be az NGM
- A tavaszi ülésszak végéig elfogadhatják a büdzsét
Varga Mihály: 2018-ra lehet egyjegyű szja
Az egy számjegyű személyi jövedelemadóról legkorábban 2017-ben lehet majd gondolkodni és dönteni arról, mit tegyen a kormány adócsökkentés ügyben – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban. Varga Mihály kifejtette: az egy számjegyű szja bevezetése hatszázmilliárd forint bevételkiesést okoz a büdzsének, de ha marad a gazdasági növekedés üteme, és sikerül az államapparátust csökkenteni, akkor a mozgástér elérheti ezt az összeget. A miniszter beszélt arról is, hogy 2017-ben nagyobb adócsökkentés és beruházásélénkítés miatt kisebb lesz az adósságcsökkentés. Most azt tudják garantálni, hogy a működési kiadások valóban nullaszázalékosak lesznek. Ám amíg vannak az országnak fejlesztései és beruházásai, addig nem tudnak uniós értelemben is nullaszázalékos hiányt elérni. (HÉ)



