Teljes harckészültségbe helyezték az ukrán hadsereget, válaszul az "orosz agresszióra" az Azovi-tengeren - jelentették hétfőn ukrán hírportálok, idézve az ukrán vezérkar közleményét.
Az orosz külügyminisztérium bekérette az ukrán ügyvivőt
Zaharova sürgette, hogy Kijev "a súlyos következmények elkerülése érdekében" haladéktalanul hozzon intézkedéseket az ukrán fővárosban működő orosz nagykövetség biztonságának szavatolása érdekékében. Arra szólította fel az ukrán kormányra befolyással bíró nyugati országokat, hogy tartsák vissza Kijevet a "provokációktól". A szóvivő ezt arra reagálva jelentette ki, hogy a kercsi incidens miatt ukrán nacionalisták vasárnap este füstbombákkal dobálták meg a kijevi orosz nagykövetséget és felgyújtottak egy diplomata rendszámú gépkocsit. Jelentések érkeztek más ukrajnai orosz külképviseletek körüli zavargásokról is.
A határőrizetért is felelős orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint vasárnap az ukrán hadiflotta három járműve megsértette Oroszország területi vizeit, és a visszafordulásra való felszólításokat figyelmen kívül hagyva a Kercsi-szoros felé haladt, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. A több órán át tartó incidens során orosz részről tüzet nyitottak, aminek következtében három ukrán tengerész megsebesült. Az ukrán hajókat Kercs kikötőjébe vontatták.
Az ukrán hatóságok szerint az ukrán katonai járművek előre jelezték áthaladási szándékukat, de arra nem kaptak választ. Kijev szerint az orosz határőrizet megsértette az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló orosz-ukrán megállapodást is.
Az FSZB közölte: megcáfolhatatlan bizonyítékai vannak arra, hogy Ukrajna előre eltervezett "provokációt" hajtott végre. Az ügy miatt a két fél kérésére hétfőn ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn "veszélyes provokációnak" minősítette a kercsi incidenst, amelyet szerinte különleges kivizsgálás tárgyává kell tenni. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a dominikai hivatali partnerével folytatott hétfői tárgyalásait összegző sajtóértekezletén kijelentette, hogy az "orosz" Kercsi-szoroson való áthaladást nem a nemzetközi jog szabályozza. Mint mondta, Oroszország "kénytelen volt" megerősíteni a Kercsi-szoros védelmét, miután ukrán hivatalos személyek többször is kilátásba helyezték a híd felrobbantását.
Lavrov szerint a hadiállapot bevezetésére irányuló ukrajnai kezdeményezés azt jelenti, hogy nem fogják a kitűzött időben megtartani a jövő márciusra kitűzött ukrán elnökválasztást. A miniszter, aki szintén "provokációnak", valamint a nemzetközi jognak és az orosz szuverenitásnak az azovi-tengeri hajózást veszélyeztető megsértésének nevezte a történteket, Kijev "lenyugtatására" szólította fel Kijev nyugati támogatóit.
A miniszter elutasította az Európai Unió által megfogalmazott felszólítást, amely szerint Oroszországnak fel kell hagynia az Azovi-tengeren áthaladó hajók átkutatásával, ami szerinte összhangban áll egyebek között a Moszkva és Kijev közötti megállapodással is.
Kijelentette, hogy Oroszországot nem nyugtalanítják a kercsi incidens miatt bevezetendő szankciók.
Leonyid Szluckij, az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke újságíróknak nyilatkozva szintén úgy vélekedett, az incidens oka az lehetett, hogy Petro Porosenko elnök a hadiállapot - az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy fajtája - bevezetésével próbálja meg elhalasztani vagy eltöröltetni a márciusban esedékes ukrajnai államfőválasztást, amelynek megnyerésére jelenleg kevés esélye van. Ugyanakkor kijelentette: biztos benne, hogy rendezni lehet a helyzetet.
Hasonlóképpen foglalt állást Facebook-bejegyzésében Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke, aki szerint Kijevnek a hadiállapot bevezetéséhez volt szüksége az incidensre, amely egyúttal Porosenko elnökválasztási kampányának nyitányát is jelenti.
Peszkov orosz elnöki szóvivő egyébként november 16-án arra figyelmeztetett, hogy Oroszország intézkedéseket hozhat az orosz tengerhajózás, az orosz jogi és magánszemélyek védelmében az Azovi-tengeren. Nem konkretizálta, hogy melyek lehetnek ezek az Ukrajnával szemben meghozandó lépések, de kijelentette, hogy azok szigorúan összhangban állnak majd a nemzetközi joggal.
Az Azovi-tenger a Fekete-tenger északi öble, amellyel a Krím félsziget és Tamany-félsziget közötti Kercsi-szoros köti össze. A tenger északi és északnyugati partja Ukrajnához, keleti és nyugati partja Oroszországhoz tartozik. A Krím 2014-ben történt orosz annektálása óta a határvonal pontos helye - különösen a Kercsi-szorosban - vita tárgyát képezi a két ország között.
Moszkva és Kijev között az elmúlt hónapokban kiéleződött a feszültség a fekete-tengeri és az azovi-tengeri hajózás és halászat körül. Az ukrán határőrizet november közepén közölte, hogy 15, a Krím meglátogatása miatt feltartóztatott hajót horgonyoztat Berdjanszk és Mariupol kikötőjében, és további 940 "törvénysértő" hajó mozgását figyeli.
Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes múlt héten, a Kommerszant című napilapnak nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszországnak jogában áll átkutatni az Azovi-tengeren haladó hajókat. Ezt azzal indokolta, hogy a krími tatárok medzsliszének egyes képviselői, valamint ukrán nacionalisták és egyes kijevi politikusok az orosz szárazföldet a Krímmel összekötő, 19 kilométeres kercsi híd elleni terrorcselekményekre szólítottak fel.
A vezérkar úgy fogalmaz, hogy az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) döntést hozott a "hadiállapot jogi helyzetének" bevezetéséről, és ennek alapján a hadsereg főparancsnoka utasítást adott a hadsereg teljes harckészültségbe helyezésére. A védelmi minisztérium közlése szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egységeit is készültségbe helyezték.
Éjfél körül adott hírt az ukrán média arról, hogy az RNBO vasárnap éjjel tartott ülésén hadiállapot bevezetését javasolta 60 napos időtartamra, amit támogatásáról biztosított Petro Porosenko államfő. A hadiállapot bevezetéséről az ukrán parlament hoz majd végleges döntést hétfő délutáni rendkívüli ülésén. A hadiállapot az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy fajtája, nem jelent hadüzenetet.
Az UNIAN ukrán hírügynökség hétfő reggeli jelentése szerint az RNBO ülésén Viktor Muzsenko vezérkari főnök részletes tájékoztatást adott a kercsi incidensről, és az általa adott információk pontosabb képet rajzolnak a tengeri incidensről.
Eszerint három ukrán hadihajó - két kisebb páncélozott tüzérségi naszád és egy vontató - pénteken útnak indult az állandó állomáshelyéről, Odesszából Mariupolba, amiről előzőleg értesítették az orosz felet, betartva a hajózás biztonságára vonatkozó nemzetközi előírásokat. Másnap, szombaton értesítést kaptak az orosz féltől a tengeri út lezárásáról a Kercsi-szorosnál, de a Spanyolországban lévő nemzetközi "kontrollközponttól" erről nem kaptak megerősítést. Muzsenko szerint vasárnap, helyi idő szerint hajnali négy órakor két alkalommal fordultak a "megszállt Kercs diszpécseri központjához", tisztázandó az áthaladás lehetőségét és menetrendjét a szoroson, de mivel választ nem kaptak, az ukrán hajók folytatták útjukat Mariupolba. Csak órákkal később kaptak az ukrán hajók utasítást arra, hogy induljanak a "várakozási területre", ahol tájékoztatást kapnak majd az áthaladás rendjéről (a Krím félsziget négy évvel ezelőtti orosz annektálása után épült 18 kilométeres híd közepén van egy megemelt szakasz, amely alatt nagyobb hajók is áthaladhatnak).
A vezérkari főnök felhívta a figyelmet arra, hogy vasárnap 11 órakor kaptak tájékoztatást az átjáró lezárásáról, és ekkor jelent meg az információ a spanyolországi központban is. Muzsenko azonban felhívta a figyelmet arra, hogy mintegy két és fél órával ezután, 13.40 és 13.50 között három orosz hadihajó - kettő közülük diverzió elleni naszád volt - is átment a híd alatt, holott orosz közlés szerint a Kercsi-szoros ekkor járhatatlan volt egy zátonyra futott hajó miatt. A tábornok szerint az ukrán hadihajók aznap este, 17 órakor úgy döntöttek, hogy visszatérnek állandó állomáshelyükre, Odesszába, de miután útnak indultak a "várakozási helyről", az őket kísérő orosz hajók blokád alá vették őket, és tüzet nyitottak rájuk.
Az incidensben, mely a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre történt, hat ukrán tengerész megsebesült. Hétfőn reggel a TASZSZ hírügynökség közölte, hogy három ukrán tengerészt könnyebb sebesülésekkel ápolnak egy kercsi kórházban, állapotuk stabil.
Az UNIAN emlékeztet arra, hogy néhány órával korábban, vasárnap reggel is történt egy incidens: egy orosz határőrhajó nekiment a három, terv szerint haladó ukrán hadihajó egyikének, egy vontatóhajónak. Az ukrán hajóban károk keletkeztek.
Moszkva álláspontja szerint az incidenst az váltotta ki, hogy az ukrán hadihajók jogtalanul hajóztak be az ideiglenesen lezárt orosz területi vizekre. Nem kértek áthaladási engedélyt, ezért nem is iktatták be őket az áthaladási menetrendbe. A Szövetségi Biztonság Szolgálat (FSZB) és a Fekete-tengeri Flotta hajói azonnali megállásra szólították őket, de mivel erre nem reagáltak, ráadásul veszélyes manővereket tettek, tüzet nyitottak rájuk.
A tengeri incidens után mindhárom hajót orosz különleges egységek szállták meg. Muzsenko szerint az incidens óta nem tudják felvenni velük a kapcsolatot. A három hadihajó fedélzetén 23 ukrán tengerészt tartózkodott, sorsuk egyelőre nem ismert.
Andot Lozovoj, az FSZB határőrségének illetékese vasárnap reggel azt közölte, hogy az ukrán hajókat Kercs kikötőjébe kísérik. Hozzátette, hogy az orosz hatóságok határsértés miatt eljárást indítottak.
Orosz hírügynökségek arról tájékoztattak, hogy hétfőn kora hajnalban újra megnyitották a közlekedést a Kercsi-szoroson, de csak a polgári rendeltetésű hajók számára.
Kína óva int a feszültség fokozásától, a viszály párbeszéd útján történő rendezésére szólít fel
Erről Ken Suan külügyi szóvivő nyilatkozott a Kercsi-szorosban történt incidenssel kapcsolatban a TASZSZ orosz hírügynökségnek.
Elmondta: Peking arra szólítja fel az érintett feleket, hogy tanúsítsanak visszafogottságot, ne hagyják, hogy a helyzet elmérgesedjen, párbeszéd és konzultációk útján jussanak konszenzusra.
Az ukrán haditengerészet vasárnap este jelentette, hogy az orosz fél tüzet nyitott hajóira a Kercsi-szorosnál, majd orosz különleges egységek három ukrán hadihajót elfoglaltak, amelyek Odesszából az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötőjébe tartottak. Az incidensben az ukrán fél szerint hat ukrán tengerész megsebesült.
Varsó agressziónak minősítette az orosz fellépést az Azovi-tengeren
"Teljes erővel elítéljük Oroszország agresszív magatartását, és felszólítjuk az ország vezetését, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot" - tette hozzá a tárca.
A varsói külügyminisztérium szerint a feszültség kiéleződéséért Oroszország tehető felelőssé, amely "következetesen megsérti a nemzetközi jog legalapvetőbb pontjait, valamint Ukrajna területi egységét és szuverenitását".
"A Krím félsziget illegális megszállását követően a Donyec-medencében zajló konfliktus szításával, illetve a Kercsi-híd Kijev beleegyezése nélküli megépítésével Oroszország megsértette a hajózás szabadságát" - mutatott rá a tárca.
Román külügyminisztérium: az "agresszió" aláássa az egész térség biztonságát
A tárca Twitteren közzétett állásfoglalása csak utal arra, hogy Oroszországot tartja felelősnek az incidensért. A bukaresti külügy ugyanis az eset kapcsán azt hangsúlyozta, hogy Románia határozottan kiáll Ukrajna területi épsége és szuverenitása, illetve azon joga mellett, hogy "nemzetközi vizeit" használhassa.
A bukaresti külügyminisztérium aggodalmát a média is osztja: a román hírtelevíziók vezető témája volt hétfőn a Bukaresttől 800 kilométernyire lévő Kercsi-szorosban történt orosz-ukrán tengeri incidens, amelyet a Fekete-tenger egész térségét fenyegető biztonsági kockázatnak tartanak. A Románia és Oroszország közötti, amúgy is hűvös viszony még fagyosabbá vált, amióta 2016-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök "célpontnak" nevezte Romániát, az ország déli részén, az olténiai Deveselun hadrendbe állított amerikai rakétaelfogó rendszer ütegei miatt.
Tusk: Az orosz hatóságoknak tartózkodniuk kell a további provokációktól
Üzenetében az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő tanács elnöke kijelentette, Európa továbbra is egységes marad Ukrajna támogatásának tekintetében.
Tusk hozzátette, hogy Petro Porosenko ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetését követően még hétfőn megbeszéléseket folytat Brüsszelben Ukrajna képviselőjével.
Az Európai Unió (EU) már vasárnap önmérsékletre intette Oroszországot és Ukrajnát, miután az ukrán haditengerészet bejelentette, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége tüzet nyitott a Kercsi-szorosból kifelé tartó három hadihajóra.
Külügyi szolgálatán keresztül nyilvánosságra hozott közleményében az EU azt hangsúlyozta, hogy a Kercsi-szoroson át a Krím félszigetre vezető híd Ukrajna hozzájárulása nélkül épült fel, ami az ország önállóságának és területi egységének megsértését jelenti.
Az Európai Unió sem most, sem a jövőben nem fogja elismerni a Krím félsziget jogellenes orosz megszállását - tették hozzá.
Tiltakozott az ukrán "provokáció" miatt az orosz külügyminisztérium
A dokumentum szerint Moszkva "határozottan tiltakozik" amiatt, hogy az ukrán haditengerészet vasárnap "durván megsértette" az Oroszország "területi vizein" való békés áthaladás szabályait, ami miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását követelte.
"Figyelmeztetni szeretnénk az ukrán felet arra, hogy Kijevnek az az irányvonala, hogy konfliktust provokáljon ki Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és az EU-val egyeztetve, komoly következményekkel jár" - áll a dokumentumban, amely szerint az Oroszország "keményen meg fog szakítani" minden, a szuverenitása és a biztonsága ellen irányuló "támadási kísérletet".
Az orosz külügyi tárca emlékeztetett rá, hogy többször figyelmeztette a "kijevi rezsimet és nyugati pártfogóit" az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros miatti "hisztéria mesterséges felfújásának veszélyeire". A minisztérium szerint mind a helyszín, mind pedig az időzítés szempontjából "gondosan átgondolt és kitervelt provokáció" történt, amelynek célja egy újabb feszültséggóc teremtése a térségben, azzal a hátsó szándékkal, hogy ürügyet szolgáltassanak az Oroszország elleni szankciók megszigorítására.
"Mindez, úgy tűnik, arra irányult, hogy elterelje a figyelmet az ukrajnai belpolitikai problémákról" - hangzott az állásfoglalás, amely szerint ezt támasztja alá Kijevnek az a törekvése, hogy hadiállapotot - a rendkívüli állapot egy formáját - vezessen be a 2019 tavaszán esedékes ukrán elnökválasztás előtt.
A határőrizetért is felelős orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint vasárnap az ukrán hadiflotta három járműve megsértette Oroszország területi vizeit, és a visszafordulásra való felszólításokat figyelmen kívül hagyva a Kercsi-szoros felé haladt, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. A több órán át tartó incidens során orosz részről tüzet nyitottak, aminek következtében orosz közlés szerint három ukrán tengerész megsebesült. Az ukrán hajókat Kercs kikötőjébe vontatták.
Az ukrán hatóságok szerint az ukrán katonai járművek előre jelezték áthaladási szándékukat, de arra nem kaptak választ. Kijev szerint az orosz határőrizet megsértette az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló orosz-ukrán megállapodást is.
Az FSZB közölte: megcáfolhatatlan bizonyítékai vannak arra, hogy Ukrajna előre eltervezett "provokációt" hajtott végre. Az ügy miatt a két fél kérésére hétfőn ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
