Szlovénia javára döntött a Horvátországgal fennálló határvita ügyében eljáró hágai nemzetközi döntőbíróság csütörtökön, az ítélet értelmében módosítani kell a Pirani-öböl közepén húzódó határvonalat, hogy a szlovénok ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kijutni az Adriai-tengerre.
Gilbert Guillaume, az öttagú bírói testület elnöke a döntést ismertetve közölte, hogy a Pirani-öböl jelentős részének szlovén fennhatóság alá kell kerülnie, más vitatott területeket viszont Horvátországnak ítéltek, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát.
A szlovén kormányfő üdvözölte a döntést
Üdvözölte Miro Cerar szlovén kormányfő csütörtökön, hogy a hágai nemzetközi döntőbíróság Szlovénia javára döntött Horvátországgal szemben. A kormányfő elmondta: "a bíróság döntése végleges és jogilag kötelező érvényű Horvátországra és Szlovéniára nézve is".
Kiemelte, hogy Szlovénia számára ez történelmi pillanat, mindazonáltal hozzátette: megtesz mindent annak érdekében, hogy a két ország tiszteletben tartsa a nemzetközi testület döntését, még akkor is, ha Szlovénia elvárásai nem valósultak meg maradéktalanul.
Cerar nem számolt be arról, milyen lépéseket kíván tenni Szlovénia a közeljövőben az ítélet után. "A döntést előbb figyelmesen el kell olvasnunk, és utána meglátjuk, hogyan fogjuk kezelni a helyzetet" - mondta. Hozzátette: a következő napokban jogászokkal is konzultál. "Szlovénia nem tesz semmi olyat, ami ronthatna a két országnak és állampolgárainak a viszonyán" - hangsúlyozta.
A szlovén kormányfő mielőbb fel szeretné venni a kapcsolatot Andrej Plenkovic horvát kormányfővel, hogy megbeszéljék a döntés végrehajtása körüli teendőket. "Miniszterelnökként arra fogok törekedni, hogy a határozat végrehajtására párbeszédet alakítsak ki, és közös hangot találjak a horvát képviselőkkel a jószomszédi viszonynak, valamint a jövő generációjának érdekében, hiszen tagjait tehermentesítenünk kell ezektől a megoldatlan kérdésektől" - húzta alá.
Szlovénia és Horvátország között 1991-ben - miután a két ország kivált Jugoszláviából - tört ki határvita, amely egyebek mellett a Pirani-öböl felügyeletét is magában foglalja. A problémát az okozza, hogy a szlovének csak horvát területi vizeken keresztül tudnak kihajózni az Adriai-tengerre, ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérik. A horvát fél szerint viszont a határt az öböl felezővonalánál kell meghúzni, és így a szlovéneknek továbbra is horvát vizeken kell áthajózniuk, hogy az öbölből kijussanak a nemzetközi vizekre. A tenger mellett további húsz négyzetkilométernyi partszakasz hovatartozása is kérdéses volt, az öbölbe ömlő Dragonja határfolyónak ugyanis az utóbbi 25 évben némileg megváltozott a medre.
A két ország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt pedig Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait. Zágráb 2015-ben döntött úgy, hogy visszalép a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki a döntőbíróságon.
Zágráb nem tekinti kötelező érvényűnek a határozatot
Horvátország nem tekinti kötelező érvényűnek a hágai nemzetközi döntőbíróság Szlovénia javára hozott döntését a Pirani-öböl körüli határvita ügyében, és nem áll szándékában eleget tenni az abban foglaltaknak - jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő csütörtökön tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a horvát parlament 23 hónappal ezelőtt egyhangúlag döntött arról, hogy kihátrált a horvát-szlovén határvita döntőbírósági rendezéséből, miután kiszivárgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát.
"Továbbra is készek vagyunk a párbeszédre Szlovéniával" - mondta. Plenkovic reményét fejezte ki, hogy Szlovénia nem tervez egyoldalú lépéseket tenni az ügyben. Mindazonáltal úgy vélte: más országoknak és a nemzetközi közösségnek át kell engednie a probléma megoldását Horvátországnak és Szlovéniának, hogy kétoldalú tárgyalásokkal rendezzék a határvitát.
Plenkovic arra kérte a horvát politikai pártokat, intézményeket és a politikai színtéren résztvevő személyeket, hogy továbbra is maradjanak egységesek egy ilyen jelentős és az ország integritása szempontjából fontos kérdésben.
"Világos az álláspontunk, hogy ebben a pillanatban semmin sem változtatunk, ami a horvát-szlovén államhatárt illeti, és ugyanezt elvárjuk Szlovéniától is" - hangsúlyozta a kormányfő. "Horvátországnak megvannak az eszközei, hogy megvédje saját területét" - húzta alá végezetül.
